Jogerős ítéletben elutasította a piteşti-i táblabíróság tegnap Klaus Iohannis perújítási kérelmét, amellyel egy másfél éve elveszített nagyszebeni ingatlanának tulajdonjogát próbálta visszaszerezni. A táblabíróság ítélete jogerős, így az elnök számára nem maradt több jogi lehetőség, hogy az épületet visszaszerezze.
A polgári eljárás tárgyát képező ingatlan Nagyszeben egyik belvárosi sétálóutcájában található. Az épületet 1964-ben államosították, majd – egy 1995-ben hozott törvény alapján – a benne lakó bérlők megvásárolhatták lakásaikat. 1999-ben azonban az eredeti tulajdonos egy állítólagos örököse visszaperelte az ingatlant. Klaus Iohannis és felesége az állítólagos örökössel kötött adásvételi szerződés révén vált tulajdonossá. Másfél évtizedes pereskedés után, 2015 novemberében a brassói táblabíróság mind a restitúció jogalapjául szolgáló örökösödési iratot, mind Iohannisék adásvételi szerződését jogerősen megsemmisítette. Az államfő ezt követően perújítási eljárásban (semmitő fellebbezés formájában) kérte a jogerős ítélet megsemmisítését, miután a brassói táblabíróság annak idején állítólag nem is tárgyalta érdemben Iohannisék folyamodványát, hanem arra hivatkozva emelte jogerőre a brassói törvényszék korábbi, az államfő és neje számára kedvezőtlen döntését, hogy a keresetet megkésve nyújtották be. Az újabb pert a brassói táblabíróságról a család kérésére Piteşti-re helyezték át, mert Klaus és Carmen Iohannis megítélése szerint a tíz évet elhúzódó per ideje alatt a helyi sajtó, ellenséges légkört teremtve, nyomást gyakorolt a bíróságra.
A szociálliberális parlamenti többség már a 2014-es elnökválasztás óta ingatlanvagyonának gyanús eredetét hangoztatva próbálja hitelteleníteni a nagyszebeni városháza éléről elnökké választott Iohannist, akinek hat Szeben megyei lakóingatlan szerepel a vagyonnyilatkozatában. Szerintük a pereskedés tárgyát képező, a későbbi ingatlanbefektetéseket lehetővé tevő értékes belvárosi üzlethelyiséget a Iohannis család az örökösödési okirat meghamisítására alapozva, csalással szerezte. Amikor a sajtó is feszegetni kezdte, miből tellett egy tanár házaspárnak hat házra, Iohannis azt mondta, hogy örökölte vagy előnyös áron vásárolta első lakásait, majd az azokra kapott lakbért és korrepetálásból gyűjtött pénzét újabb ingatlanokba fektette.
A Rise Project oknyomozó újságírócsoport 2015-ben azt állította Iohannisról, hogy vagyonnyilatkozataiban eltitkolta jövedelme jelentős részét. A vádakra reagálva az elnöki hivatal akkor annyit válaszolt: az államfő minden, ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmét bevallotta a 2004 óta rendszeresen közzétett vagyonnyilatkozataiban, és adókötelezettségeinek is hiánytalanul eleget tett.
