Ez a hiánybetegség sok korosztályban jelentkezik, nevezik életuntságnak, életképtelenségnek, de krónikus fáradtságnak, levertségnek, általános passzivitásnak, kedvetlenségnek.
Mindez rámutat a tünetek sokféleségére, amelyek tulajdonképpen az életenergia hiányának megnyilvánulási formái.
A ,,kór" terjedésére utal a tény, hogy életerő címen hirdetett vitaminkombinációk, kezelőközpontok jelentek meg a hiány pótlására.
Mi az oka ennek a jelenségnek?
A válasz mind a fizikai, mind a szellemi, lelki élet bizonyos fokú hiányában, torzulásában lelhető fel.
Fizikai értelemben a tetszetős, drága, de kevésbé tápláló ételek elterjedésében keresendő az ok, amihez hozzájárul esetenként a szegénység és a rossz táplálkozási szokások. Ezt a helyzetet még csak rontja a reklámok hatására történő rossz döntés, amely az éhséget elverő, de valójában nem tápláló ételeket részesíti előnyben: csipszek, sznekszek, édes, szénsavas üdítők, töméntelen édesség stb. Érdekes elgondolkodni azon, hogy a divatot követve az anyagilag nélkülözők is sokszor választják ezeket az ételeket a hagyományosakkal szemben. A jobb módúak körében pedig a szüntelen evéskényszer és a rossz táplálkozás, a mozgáshiány következtében egyre gyakoribb az elhízás.
Szellemi értelemben a túlhajszoltság, a negatív stressz vezet energiavesztéshez. A csapatmunkában megmutatkozó következetlenség, a rossz szervezés a határidők eltolódásához, a munka felhalmozódásához, majd végső soron az említett tünetekhez vezet. Az egyhangú munka — például gyárban egy szerelőszalagnál, hosszasan a számítógépen dolgozva — ugyanilyen jellegű kifáradást eredményez.
A lelki tényezők sokféleségét lehetetlen felleltározni, mégis vannak általánosabb okok, gyakoribbak. Ilyen egy hosszasan betegeskedő családtag vagy egy ,,energiaelszívó" egyén jelenléte, aki a környezetétől vár mindig segítséget, döntést, aki mindig rosszkedvű, pesszimista. Ugyanilyen hatással lehet ránk a bűntudat, amit régóta cipelünk magunkkal, de az önmegvalósítás hiánya is, akár az öregségtől való félelem vagy a nyugdíjas számára a fölöslegesség érzete.
A felsorolt jelenségek különböző kombinációkban fordulnak elő, és komoly veszélyt jelentenek az ember számára.
Az idegkimerülés, a depresszió és egyéb betegségek, melyek már szervi problémákat is okoznak, sokszor ezek következményei.
Ez már az orvostudomány feladatköréhez tartozik, ezt már mindenki észreveszi, de addig is mi magunk tehetünk még sokat önmagunkért.
