Alig ért véget a politikai válság, máris újabb botránytól hangos a romániai közélet, s ha pár héttel korábban még az volt a kérdés, hogy ki vezesse a kormányt, most még nagyobbnak tűnik a tét. A Laura Codruţa Kövesi által irányított korrupcióellenes ügyészség tevékenységének felmérését elrendelő igazságügyi miniszter valóságos háborút indított el, melyben máris felsorakozott a két szemben álló tábor.
Az egyik oldalon a politikai osztály jelentős része áll, amelynek sorai közül igen sokan fennakadtak a korrupcióellenes küzdelem hálóján – érthető hát, hogy Kövesi és intézménye szálka szemükben. És nem pártpolitikai ügy ez, nem csupán a szociáldemokraták küzdenek ellene, valójában pártokon átívelő jelenségről van szó: Liviu Dragnea mellett Călin Popescu Tăriceanu liberális-demokratái, Traian Băsescu csapata, az RMDSZ, sőt, minden bizonnyal a Vasile Blaga nevével fémjelzett volt Demokrata Pártot bekebelező liberális alakulatban is akadnak olyanok, akik örülnek a számonkérésnek. Ugyancsak e tábort erősíti több olyan médium, amely valamelyik párthoz kapcsolódik: a leglátványosabban a szociáldemokratákhoz köthető két hírtelevízió, az Antena 3 és a România TV, továbbá több internetes portál és lap – szerepük a korrupcióellenes harc vezénylőinek lejáratása.
A másik táborra szeretnénk úgy tekinteni, mint a „jó” oldalra, a jogállamiságot védelmezők táborára. Itt áll a támadások kereszttüzébe került ügyészség vezetője, Laura Codruţa Kövesi, a főügyész, Augustin Lazăr, nyilvánosan is őket támogatja Klaus Iohannis államelnök, ide sorolhatjuk a külföldi nagykövetségek képviselőit, ezen az oldalon találjuk a civileket, mindazokat, akik már télen több százezres nagyságrendben vonultak utcára a korrupcióellenes harc folytatását követelve. Megvan a maga médiája ennek a tábornak is: a liberális párthoz köthető csatornák, lapok, internetes portálok, a közösségi média által is felkapott véleményformálók.
Első ránézésre talán nem is kérdés, hol lehet a helyünk ebben a körvonalazódó újabb háborúban. De ha alaposabban elmélyedünk a témában, ha kimozdulunk a jó és a rossz harcáról szóló értelmezési keretből, azt látjuk, jóval árnyaltabb a kép. Hogy mást ne említsünk: néhány napja még éppen az úgymond „jó” oldalról indult a hihetetlen erősségű magyarellenes hisztéria. De az sem mellékes, hogy a korrupcióellenes ügyészség egyik legfőbb szövetségese az elmúlt időszakban a Román Hírszerző Szolgálat volt, az a titkosszolgálat, amely továbbra is nemzetbiztonsági kockázati tényezőként viszonyul a magyar közösséghez. Aztán meg a „rossz” oldalon állók szavát is érdemes néha megfontolni: a Mikó-per, a székelyföldi városok „lefejezése”, a kézdivásárhelyi fiatalok elleni elképesztő vádak mind-mind annak a jelei, hogy lehet azért igazságtartalom azokban a kijelentésekben is, melyek szerint Románia ügyészállammá vált.