Kedves Vass Imre, néhány dolgot nem értek a könyvadománnyal kapcsolatban. Mi volt a céljuk ezzel és az újságcikkel? Ha az lett volna, hogy a frumószai magyar háznak könyvadományt hozzanak, akkor miért nem keresett meg minket, mielőtt elindultak Csángóföld felé, hiszen ismerősök vagyunk a Facebookon, nem beszélve arról, hogy vakációban a szomszédjában lakom.
Ehelyett odaállítunk Frumószára, nem a magyar házhoz, hanem az állami, román nyelvű iskolához és a polgármesteri hivatalhoz egy székely zászlóval. Egy kicsit vicces ez így, nem gondolja? Erdélyben sem tűrik a székely zászlót a hivatalokban...
Mindezek után rögtön megtalál a Facebookon, és sértve közli velem, hogy nem fogadták, sőt, az újságba is kiírja, hogy akkor a pusztinai magyar háznak adományozta a könyveket – kihagyva azt az aprócska tényt, hogy ott sem volt senki, így hát lerakták a dobozokat a bejárathoz, és szóltak a szomszédnak... Milyen meglepő, hogy mindez a nyári iskolai szünetben történik. Elmegyünk valakihez, és nem szólunk, hogy jövünk. Bizonyára a könyvek adományozói sem egy küszöbre szánták a szellemi kincseket.
Ha az volt a célja, hogy tönkrevágja a frumószai magyar oktatást, akkor talán jó úton halad, ugyanis a polgármester tekintheti ezt akár provokációnak is, és a jövőben megszüntetheti az iskolai magyarórákat, mert megteheti, mert a magyar oktatás ott csak megtűrt, bár nem fakultatív módon, hanem anyanyelvként taníthatjuk, és ez nagy különbség törvényileg, tessék csak utánanézni!
Neagu Adrian,
a Frumószai Magyar Oktatásért Nonprofit Kft. ügyvezetője
