Kapui Ágota: Mostoha

2017. augusztus 26., szombat, Kultúra

az anyanyelv a gyöngéd táptalaj
a belé hulló magot befogadja
ki átereszti rajta gyökerét
és önmagát e termőföldnek adja
a humusz ágyán megfogan a szó
a spontán lét, a bátor gagyogás
s a verssé hizlalt jámbor csecsemőt
az anyja helyett felneveli más.

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2017-08-26 00:00 Cikk megjelenítése: 1775 Olvasóink értékelése: 0.03 Szavazatok száma: 36

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2017-08-26: Kultúra - :

Czakó Gábor: Nyelvédesanyánk (4.)

Egymást értő tájszólások
A gyökrend szigorú szabályai megmagyarázzák, hogy Gyarmathi Sámuel orvos, első nyelvészeink egyike (1751–1830) miért nem talált hazánkban „Pozsonytól Brassóig” egymást nem értő nyelvjárásokat, miként az Európa más országaiban, például Francia- vagy Németországban általános tapasztalata volt.

Következő írásunk

2017-08-26: Kultúra - Farkas Árpád:

Székely Jánosnak köszönet

A mellékelt vers tudtommal először a Megyei TÜKÖR 1968-as induló évfolyamában jelent meg, s újraolvasása elegyes érzelmeket kavarint bennem, fölidézve a hetilapindítás Kovászna megye születésével egyidős, reményekkel terhes mámora mellett az általam is nagyrabecsült költő főúri gesztusát, mellyel megtisztelte ifjú, még csak induláshoz dobrokoló csapatunkat.