A Szentírás üzenetéről tartottak kedden előadásokat az esztergomi biblikus szimpóziumon, melyet a Biblia éve egyik legkiemelkedőbb eseményeként értékelt Tarjányi Béla, a konferencia egyik levezető elnöke. A Biblia évét történelmi jelentőségűnek nevezte, mert nem volt még olyan rendezvénysorozat, amelyen katolikusok, protestánsok, ortodoxok azonos témához kapcsolódva ünnepeltek végig egy esztendőt, ezen a konferencián pedig a zsidóság is előadóval képviseltette magát.
A szimpóziumon Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek arról beszélt, hogy a Bibliában Isten az ember nyelvén igyekszik szólni annak érdekében, hogy az emberek hasonlítsanak hozzá. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök előadásában megemlítette: a zsidóságnak is megvolt a maga kanonizált Ószövetsége, amelyben meghatározták, hogy mely iratokat tartották szentnek.
Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem ószövetségi professzora Mózes öt könyvéről szóló előadásában elmondta, hogy azok három-négy különböző korszakban született törvények összefoglalásai. Arra is kitért, hogy a protestáns egyházak a zsidók által kanonizált iratokat fogadták el Ószövetségnek, míg a katolikusok hét könyvvel többet tartanak számon az Ótestamentumban.
Raj Tamás főrabbi a zsidó Szentírás-magyarázat kapcsán rávilágított: a szövegek alapvetően három szinten értelmezhetőek: szó szerint, allegorikusan, valamint misztikus megközelítésben. Erre példaként az Ábrahám fiának feláldozásáról szóló isteni parancsot hozta fel, amelynek allegorikus jelentése a zsidóság későbbi szenvedéseire utalt, míg misztikus magyarázatának üzenete az, hogy Istennek nem feltétlenül kell mindent vakon teljesíteni, mert néha próbára is teszi az embereket, így Ábrahámot is, amikor saját gyermeke megölésére szólította fel. (MTI)
