Oroszország külpolitikáját az ország nemzeti érdekei határozzák meg — hangoztatta a brit hírügynökségnek nyilatkozva az orosz államfő. Dmitrij Medvegyev, aki májusi beiktatása óta első ízben adott interjút egy nagy nyugati médiumnak. Leszögezte: külpolitikáját nem fogják befolyásolni a külföldről érkező bírálatok. Annak támpontjait az orosz érdekek, a szabadság, demokrácia és a magántulajdonhoz való jog elvei képezik.
Az orosz elnök hazája sajátos problémái között említette a szegénységet és a korrupciót. Az előbbi legyőzését a kormány fő feladatának nevezte, amelynek elvégzéséhez az orosz gazdaság minden erejét igénybe kell venni. A korrupciót olyan kihívásnak nevezte, amely fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra, egyúttal pedig aláássa az emberek hitét abban, hogy a kormány képes rendet teremteni és megvédeni őket.
Nem kell népszavazás
A londoni felsőbíróság elutasította azt az állampolgári keresetet, amely arra irányult, hogy írjanak ki az országban népszavazást az Európai Unió lisszaboni szerződéséről. Stuart Wheeler üzletember, az ellenzéki Konzervatív Párt egyik támogatója nyújtotta be a kezdeményezést arra hivatkozva, hogy a kormányzó Munkáspárt azt ígérte legutóbbi választási programjában: ha kormányon marad, referendumot rendez az EU alkotmányos szerződésének tervezetéről. A brit választók törvényes elvárása a népszavazás az alkotmányos szerződés helyébe lépő és a londoni alsóházban már márciusban jóváhagyott lisszaboni szerződésről — hangsúlyozta. A Labour szerint a lisszaboni szerződésről nem kell referendumot tartani, mert az már nem ölti alkotmány formáját. A kormány ezért hozott egy olyan határozatot, amely kizárja a nagy-britanniai népszavazást az uniós reformokat rögzítő dokumentumról. A konzervatív ellenzék szerint viszont az új szerződés jórészt csak a nevében különbözik a korábbi alkotmányos tervezettől, tartalmában szinte megegyezik azzal. Az üzletember és ügyvédjei közölték, hogy megfellebbezik az ítéletet.
Lemondott az ENSZ biztonsági vezetője
Lemondott tisztségéről David Veness, az ENSZ biztonságért felelős főtitkár-helyettese, mert a világszervezet algériai kirendeltsége ellen tavaly elkövetett robbantásos merénylet ügyében indított vizsgálat hiányosságokat tárt fel az ENSZ biztonsági intézkedéseiben. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a lemondást elfogadta.
Kivégzés Kínában
Kínában kivégeztek három embert, ötöt pedig halálra ítéltek kábítószer-kereskedelemért, a kábítószer elleni küzdelem világnapja előtt néhány nappal. A kampányszerű ítélethozatalokkal és kivégzésekkel a pekingi vezetés fel akarja hívni a közvélemény figyelmét a kábítószerrel való visszaélés terjedésére. A héten négy városban összesen húsz ítéletet hoztak kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben a kábítószer-használat elleni küzdelem nemzetközi napja (június 26.) alkalmából. A kínai törvények alapján több tucatnyi bűncselekmény miatt szabnak ki halálos ítéletet. Emberi jogi szervezetek szerint az országban mintegy tízezer elítéltet végeznek ki évente.
Irán kivonja pénzét Európából
Az EU-szankciókra válaszul Irán kivonja pénzét Európából, és máshol fogja azt befektetni — közölte Mahdi Szafari iráni külügyminiszter-helyettes. A politikus úgy vélekedett, hogy az unió által bejelentett intézkedések túllépnek az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatain, és elsősorban maguknak az európaiaknak fognak ártani, nem pedig Iránnak. Arra célzott, hogy az európai országok helyét az ázsiaiak vehetik át Irán fő üzleti partnereinek sorában. Érvelése alátámasztásául elmondta, hogy az utóbbiakkal folytatott kereskedelem három év alatt 85 milliárd dollárra nőtt, miközben a nyugati államok viszonylatában a forgalom csupán 50—60 milliárdot tesz ki. ,,Ha az európaiak nem akarnak tovább üzletelni velünk, hát csak tessék. Van olajunk és gázunk, amely iránt mindenki érdeklődik" — figyelmeztetett. A külügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Európai Unió hétfőn befagyasztotta a legnagyobb iráni bank, a Melli európai vagyonát, és betiltotta tevékenységét Európában. Hasonló intézkedések fenyegetnek húsz iráni magánszemélyt, továbbá tizenöt iráni céget, és a vagyonbefagyasztás mellett európai beutazási tilalommal is sújthatják őket.