Az uniós pályázatból történt felújítási és korszerűsítési munkálatok már 2016 végén befejeződtek, de a megújult transzfúziós osztályt és az átalakított, korszerűsített újszülöttosztályt idén adták át. Ebben az esztendőben a megyei kórház tíz új orvost alkalmazott, négyen rezidensek, hatan már munkába álltak. Javult a helyzet az onkológián, ahol a félállású orvos mellé egy főállású szakember lépett szolgálatba, de amíg nem lesz két főállású onkológusa a kórháznak, addig hiánnyal számolnak. A hematológia továbbra is fekete foltja az ellátásnak: a jelenlegi orvos gyermeknevelési szabadságát tölti, ketten rezidensek. Két intenzív terápiás rezidens nemrég szakvizsgázott, hamarosan kezdenek dolgozni, de továbbra is orvoshiány van a pszichiátrián. A diabetológián, reumatológián, endokrinológián és kardiológián az orvoslétszám az utóbbi időben javult, de a szóban forgó szakterületeken a betegszám is növekedett.

Fejlődnek a sebészeti szakmák
Az utóbbi két esztendőben két érsebész és két általános sebész érkezett a megyei kórházhoz, ezen az osztályon teljes a csapat, ennek is köszönhető, hogy az új műtők átadása óta tizenhat új sebészeti eljárást vezettek be, amelyeket korábban itt nem végeztek – emelik ki az intézmény vezetői. Elsősorban a miniinvazív eljárások fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, amelyek túlnyomó többsége laparoszkópos sebészet, amelynek alapjait dr. Erdélyi István tette le évekkel ezelőtt – hangsúlyozzák. Nemsokára az urológiai osztály is bővül egy szakemberrel, ahol fejleszteni szeretnének a klasszikus és az endoszkópos műtétek terén. Dr. Antal Álmos úgy véli, fontos, hogy a sebészek minél több műtétet végezzenek, tegyenek szert rutinra, és sikereik arra késztessék a pácienseket, hogy az említett beavatkozásokért ne utazzanak más városokba, hiszen ezek Sepsiszentgyörgyön is elvégezhetőek.

A fehér köpeny és a számítógép
Bár az informatika áldásainak használata fel kellene hogy gyorsítsa azokat a folyamatokat, amelyek a betegek nyilvántartására, regisztrálására, különböző kódolásokra vonatkoznak, de ennek ellenkezőjét tapasztalják az egészségügyben dolgozók. Az országosan egységes számítógépes rendszer akadozása, többrendbeli leállása lassítja, időnként megbénítja az ellátást, rengeteg bosszúságot okoz orvosnak, asszisztensnek, páciensnek, de ha zökkenőmentesen működne, akkor is több alkalmazottat igényelne – véli András-Nagy Róbert.
A menedzser jónak tartja, hogy az elmúlt években megfiatalodott az orvosok és asszisztensek tábora a megyei kórházban, de ez azzal is jár, hogy a korábbinál több a gyermeknevelési szabadság az alkalmazottak körében, és az érintetteket helyettesíteni kell. Kevés az asszisztens, ha sikerül valakit alkalmazni, azt be kell tanítani, ami nem könnyű, mert sokrétű a feladat, és felelősséggel jár – mondják. Antal doktor megjegyzi: olyan finomságokra is figyelni kell, hogy egy műszert hogyan tesznek le az asztalra, mert ha a mozdulat nem olyan kíméletes, amilyennek lenni kell, sérülhet az optika, és több tízezer eurós kárt okozhat a kórháznak.

Visszalépés a betegátutalások terén
Egy megyei sürgősségi kórház rendelkezik bizonyos szakmai kompetenciákkal, de ami ezeket meghaladja, azokat az eseteket tovább kell küldeni magasabb szintű központba, központokba. Annak ellenére, hogy a háromszéki intézménynek évtizedek óta jó a kapcsolata és szerződéses viszonyban áll több nagyváros kórházával, egyetemi klinikájával, az utóbbi két évben egyre nehezebben fogadják ezek a háromszéki betegeket. Dr. Antal Álmos szerint „mindez az országos szintű fejetlenség, szervezetlenség eredménye, hiába van szerződésünk, vissza­utasítanak, személyes kapcsolatokat kell igénybe venni. Vannak ellenpéldák is, amikor Bukarestből intézkednek, és akkor gyorsan megy a dolog, de az átlag paciens útja további intézményekbe nagyon nehéz.” Emiatt a megyei kórház vezetői úgy vélik, egyre inkább magukra maradnak, és olyan sürgősségi kompetenciákat kell megszerezniük, hogy agyi katasztrófák, koponya- és egyéb súlyos traumák, érsebészeti problémák esetén legalább sürgősségi szinten el tudják látni a beteget. Gondolnak idegsebészeti, mellkassebészeti, plasztikai sebészeti beavatkozások bevezetésére, amihez felszerelésre és szakemberre van szükség. Lépniük kell, mert az élet felgyorsult, több az ilyen jellegű súlyos sérülés, és amint mondták, a kórházak közötti országos körforgalom nem javult, hanem a káosz miatt egyre romlott.

Napi száz eset a sürgősségen
Átlagban havonta ezerhatszáz beutalást jegyeznek a megyei kórházban, és ötszáz egynapos ellátást, a sürgősségi osztály forgalma naponta száz páciens. December 28-áig ezerötven szülést regisztráltak. Bár az országos irányelv szerint kellene növelni az egynapos beutalásokat, erre nincs lehetőség, mert minden területen a jelenleginél magasabb létszámú személyzetre lenne szükség, de mifelénk uralkodik egy olyan nézet a lakosság körében, hogy ha egy műtét után a beteget túl hamar hazaengedik, azt mondják, kitették a kórházból – ecseteli dr. Antal Álmos.
Idén a kórházban 612 személynek állítottak ki halotti bizonyítványt, ami nem egyenlő a kórházban elhunytak számával, mivel aki útközben a mentőben veszíti életét, vagy akit keringési újraélesztés után, az agyhalál állapotában szállítanak be, annak a dokumentumait is később itt állítják ki – magyarázza az igazgató. Szerinte az említett szám azért is növekszik évről évre, mert változtak a családi szokások, a végstádiumban lévő hozzátartozó otthoni ápolásától ódzkodnak a családtagok, vagy nem tudják felvállalni, és inkább választják, hogy az illető a kórházban maradjon. Országos stratégiára lenne szükség, hogy hozzanak létre hospice-szolgálatokat, említett feladat ne terhelje a kórházakat, amelyek erre nincsenek felkészülve – hangsúlyozza a menedzser. Az igazgató elmondta, a lélegeztetőgépek száma korlátozott az intenzív terápián, a keringésileg újraélesztett agyhalottakat nem tudják egy bizonyos időn túl tartani, mert érkeznek az új betegek, a műtöttek, az egyéb súlyos esetek, akiknél még esély van a túlélésre, ezért lenne nagyon nagy szükség az említett intézményekre.
Abban a két intézményvezető egyetért: jelenleg nincs kiszámíthatóság, biztonság az egészségügyi rendszerben, amit a miniszterek gyakori váltakozása is erősít. Nekik ellenben úgy kell végezniük a mindennapi feladatokat, a lehetőségekhez mérten olyan döntéseket kell hozniuk, hogy azok a beteg emberek javát szolgálják.