Közel negyedével emelkedett egy év alatt a romániai bérszínvonal, tovább fokozva a világpiaci áremelkedések miatti inflációs nyomást. Ez év májusában az egy évvel korábbinál 23,3 százalékkal több, 1248 lej volt az átlagos nettó fizetés — közölte a bukaresti statisztikai hivatal. Áprilisban — a közszférában végrehajtott béremelések miatt — ennél is nagyobb arányú, 24,8 százalékos éves szintű emelkedést mértek. Elemzők azzal magyarázzák a bérek elszaladását, hogy miközben az EU-belépés óta a korábbinál is több román vállal munkát Olaszországban, Spanyolországban és más nyugat-európai államban, a beruházások nyomán odahaza is egyre nagyobb igény van képzett munkaerőre.
A munkanélküliségi ráta májusban alig 3,8 százalék volt. A román jegybank a béremelkedés nyomán tapasztalható fogyasztási és hitelfelvételi lázat tartja az első számú inflációs kockázati tényezőnek. Vezetői több ízben felszólították a bukaresti kormányt a fiskális és bérpolitika szigorítására; ennek annyi eredménye volt, hogy a közszférában tíz százalékban korlátozta az idei béremeléseket a kabinet, a minimálbér növelésére pedig a szakszervezeti követelések dacára sem volt hajlandó. Az infláció 8,5 százalékra gyorsult májusban, a GDP az első negyedévben 8,2 százalékra nőtt. Mugur Isărescu jegybankelnök szerint fennáll a román gazdaság túlhevülésének a veszélye. A monetáris hatóság sorozatos kamatemelésekkel igyekszik visszafogni a gazdaság szekerét.
Lemaradtak a lakásépítők
Megszenvedik a Romániában lakásprojektet futtató ingatlanfejlesztők az építőiparban fellépő problémákat. A téli kedvezőtlen időjárás, a munkaerőhiány és a bürokrácia egyaránt a tervezettnél jóval kevesebb lakás átadásához vezetett az első fél évben — írja a Ziarul Financiar. 2008 első fél évében az előre ígérthez képest jóval kevesebb lakás került átadásra, hozzávetőlegesen 1200 lakás esetében csúszik a kivitelezés az építőiparban jelentkező munkaerőhiány, a kedvezőtlen időjárási körülmények, valamint a vártnál később kiadott építési engedélyek következében.
Az EB az áfáról szóló irányelv
módosítását javasolja
Az Európai Bizottság az áfáról szóló irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasabban alkalmazhassanak tartós jelleggel csökkentett áfakulcsokat bizonyos szolgáltatások tekintetében. A javaslat olyan területekre irányul, ahol bizonyított, hogy a csökkentett áfakulcsok alkalmazása nem okoz zavart a belső piac működésében. Az érintett szektorok többsége a munkaerő-igényes és helyi szolgáltatások közé tartozik, beleértve az éttermi szolgáltatásokat is. A javaslat ugyanakkor nem változtat azon az alapelven, hogy a tagállamok számára csupán választható lehetőség, de nem kötelező a csökkentett áfakulcsok alkalmazása. A javaslatban szereplő szolgáltatások többségére egyes tagállamokban — és csak 2010-ig biztosított lehetőségként — már eddig is alkalmazható volt csökkentett kulcs. Az unió általános szabályai szerint az áfaköteles áruk és szolgáltatások áfája minimum 15 százalék, de a tagállamok az áruk és szolgáltatások korlátozott listája tekintetében ennél alacsonyabb — ám minimum ötszázalékos — áfakulcsot is alkalmazhatnak.
