Adorján Csaba a szájról szájra terjedő népdal és népzene, valamint egy adott szerző által írt műzene közötti különbségről beszélt, majd az együttes a húrok közé csapott, és dalokat mutatott be eredeti népzenei változatban, valamint bartóki feldolgozásban. Először felcsíki muzsikát játszottak népi hangszerfelállásban, utána Apor Lázár táncát mutatták be ugyanerre a dallamvilágra építve a Kájoni Kódexből, majd gyimesi muzsikára váltottak, amelynek lüktetése visszaköszönt Bartók Béla Divertimentójában is.
A narrátor beszélt Bartók Béla és Kodály Zoltán múlt század eleji gyűjtéseiről, és azt is elmondta, hogy kezdetben lejegyezték a dalokat, később  fonográffal rögzítették és hallgatták vissza, majd rendszerezték a gyűjtött anyagot. Arról is szólt, hogy Bartók Béla más népek zenéjét is gyűjtötte, példaként a román táncokat mutatta be az együttes népi és bartóki változatban, minden esetben ismertetve a muzsika származási helyét, esetleg adatközlőjét is, valamint a használt népi hangszereket.
Az egy hónappal korábban tartott Mozart és a bécsi klasszi­kusok témájú leckehangverseny után a tegnapi volt a második eseménye a diákok számára indított zenei évadnak. A sorozat februárban a reneszánsz táncról szól, fellép az olaszteleki reneszánsz táncegyüttes, és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum néhány diákja színre viszi Antonin Wolf Hacafán, a rabló című krumplitragédiájának táncszínházi változatát, márciusban pedig a dzsessz világába kalauzolják a tanulókat.
Filip Ignác lapunknak elmondta: a leckehangversenyek célja, hogy tíz-húsz év múlva is legyen közönsége a komolyzenének, amit úgy lehet megszeretni, ha tudás is van mögötte, és a Codex régizene-együttes ennek a tudásnak a megszerzésében kíván segítséget nyújtani a mai gyermekeknek.