A tálibok tavaszi offenzívája láttán az amerikai elnök kénytelen volt elismerni, hogy katonái kemény ellenféllel állnak szemben Afganisztánban. Washingtonban már olyan hírek keringenek, hogy a vezérkar Irakból készül csapatokat átdobni Afganisztánba. Stratégiaváltás készülődik a Pentagonban? — tette fel a kérdést elemzésében a német hírügynökség.
Tény, hogy fél évvel ezelőtt Afganisztán amolyan ,,sikertörténetnek" számított az amerikai hadsereg szempontjából. A tálibok kormányát 2001 végén könnyedén sikerült megdönteni, Kabulban az Amerika-barát Hamid Karzai került az államfői székbe. A déli országrészben ugyan időnként kisebb összecsapások törtek ki, ám a biztonsági helyzet összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint Irakban. Mindez már a múlté: május óta több amerikai hal meg Afganisztánban, mint Irakban, s a Pentagon attól tart, hogy az év második felében a tálibok újabb offenzívát indítanak a nemzetközi koalíció csapatai ellen.
Mindez nem meglepő: a washingtoni védelmi minisztériumban már hosszabb ideje aggódnak a tálib lázadók megerősödése miatt. Az iszlámistáknak az elmúlt hat évben sikerült rendezniük soraikat, és felvenniük a kérlelhetetlen felkelő szerepét — mutatott rá nemrég a Pentagon. A stratégiai tanulmány szerint a tálib milíciák az idén várhatóan fokozni fogják terrorista támadásaik és merényleteik mértékét. Míg Irakban fokozatosan stabilizálódik a helyzet, mérséklődik az erőszak, és a kormányerők egyre nagyobb felelősséget vállalnak a biztonság szavatolásáért, addig a kabuli kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik. A Pentagon tanulmánya nyomatékosan hangsúlyozza: a tálibok célja a kormányzat hatalmának megkérdőjelezése a vidéki régiókban.
A tálibok katonai ereje még Mike Mullen tengernagyra, az amerikai vezérkar főnökére is mély benyomást tett. ,,Ezek nagyon, nagyon tapasztalt harcosok", akiknek veszélyessége tovább fokozódik — idézte a The Wall Street Journal a tengernagy szavait, aki erősen aggódik a fenyegetés erősödésének üteme miatt. Abszolút ritkaságszámba megy, hogy egy magas rangú amerikai katonatiszt ilyen elismerően nyilatkozzék iszlámista milíciákról.
A helyi amerikai parancsnokok már jelezték, hogy Afganisztánban tízezer további katonára van szükség. Ez a jelenlegi amerikai kontingens csaknem egyharmadával történő feltöltését jelentené. Ám a hadseregnek egyre nagyobb problémát jelent friss csapatok rendelkezésre bocsátása, hiszen Washington már öt esztendeje kétfrontos háborút visel.
Külön fejezet a ,,pakisztáni tényező". Amerikai főtisztek egyre gyakrabban és nyíltabban adnak hangot a Pakisztánnal és annak új kormányával kapcsolatos elégedetlenségüknek. Az Afganisztánnal közös határ menti törzsi területek, ahol feltevések szerint maga Oszama bin Laden terrorista vezér is bujkál, egyre inkább a tálibok visszavonulási övezetévé válnak. ,,A határ lyukacsosabb, mint két évvel ezelőtt volt — tette szóvá Mullen. Nagyon fontos, hogy erre a tényre hadműveletekkel reagáljunk." A ,,porózus határ" problémája olyannyira komoly, hogy nemrég maga Mullen beszélt a lelkére a pakisztáni kormánynak, határozott fellépést követelve. A szóbeszéd szerint a Pentagon attól tart, hogy az új pakisztáni polgári kormányzat inkább politikai megegyezést próbál keresni az iszlámista harcosokkal, és nem akarja erőltetni a fegyveres harcot.
Az afganisztáni válság már választási kampánytémává nőtte ki magát Amerikában. A demokrata elnökjelöltség várományosa, Barack Obama bejelentette, hogy megválasztása esetén újabb tízezer amerikai katonát küld Afganisztánba. A hadsereg vezetői pedig már azt fontolgatják, hogy felgyorsítják a kivonulást Irakból, s ezáltal próbálják ,,betömni a lyukakat" Afganisztánban. Ez viszont dilemma elé állítja Bush elnököt: ha több katonát vezényel Afganisztánba, azzal nyilvánosan és röviddel hivatali idejének vége előtt beismerné, hogy az ottani ,,sikertörténet" már a múlté.
