A 2014/119-es rendelet szerint a közepes (hatnál több szarvasmarhát tartó) gazdaságokhoz és a nagyobb állattartó telepekhez tartozó trágyatárolót az utolsó lakóháztól 500 méter távolságra kell felépíteni. Ez a gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan, mert legtöbbször a községen kívülre kerülne az építmény. Ráadásul bonyolult és hosszadalmas folyamat során lehet a terület használati besorolását megváltoztatni, kivenni a termőterület kategóriából, majd építkezési engedélyt váltani. A 4.1-es (gazdaságok korszerűsítése), 6.1-es (fiatal gazdák megtelepedésének támogatása) vagy a 6.3-as (kisgazdaságok támogatása) intézkedésnél a pályázat leadásakor azoknak állattenyésztő pályázóknak, akik nem rendelkeznek megfelelő trágyatárolóval, az üzleti tervben kötelezően kellett vállalniuk, hogy a beruházás befejezéséig, illetve a második részlet kifizetéséig megépítik az állatlétszámnak megfelelő tárolót, amelynek kapacitása elegendő a téli hónapokban termelődött trágya tárolására, ami a gyakorlatban 6 hónapot jelent. Az őszi-téli időszakban (november 1. és március 15. között) ugyanis tiltott a trágya kiszórása a termőterületekre. Amikor a napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fok alá süllyed, a növény tápanyag-felszívódása lassú, így nagy a veszélye a nitrátok bemosódásának a talaj mélyebb rétegeibe. A tároló megépítéséhez ideiglenes vagy végleges építkezési engedélyt kell kiváltani, és ha nagyobb állatlétszámmal rendelkezett a pályázó, akkor kötelező volt a járványtani engedély kiváltása is, betartva a régi rendeletben szabályozott legkevesebb 500 méter távolságot. Ezen feltételeket látva több állattenyésztő, aki egyébként megfelelt volna a pályázat feltételeinek, elállt a pályázás gondolatától. A mostani rendelet, amely több ponton is előnyös az állattenyésztőkre nézve, remélhetőleg már áprilistól életbe lép és.

Az egészségügyi minisztérium honlapján olvasható tervezet, illetve módosítások szerint az istállónak, a benne tartott állatfaj szerint, a következő távolságra kell elhelyezkednie: szarvasmarha – 6–50 egyed 50 méter, 51–200 egyed 100 méter; tyúk – 51–1000 egyed 50 méter; juh – 100 méter; sertés – 7–40 egyed 100 méter, 41–100 egyed 200 méter. Az új tervezet kimondja, hogy a tároló megépíthető a gazdaság, állattartó telep területén is, viszont nem lehet 50 méternél közelebb a szomszéd lakóházától, így elkerülik a környezet-szennyezést, és nem jelent veszélyt a lakók egészségére sem.

A változások szerint trágyatárolót csak abban az esetben kell 500 méterre építeni a lakóházaktól, ha oda több gazdaságban termelődött trágyát gyűjtenek össze, vagyis több állattartó gazdaságot szolgál ki. A községi trágyatárolókra (ilyennel rendelkezik jelenleg például Uzon és Csernáton község) is ez az előírás vonatkozik. A pályázatoknál megengedett, hogy a pályázó szerződést kössön a trágya elszállítására azzal a községgel, amelyik rendelkezik közös trágyatárolóval, ebben az esetben a gazdaságában egy ideiglenes kis tárolót kell építeni, amely biztosítja pár napra (az elszállítás napjáig) a raktározást. A gyakorlatban viszont ez a megoldás nem a legmegfelelőbb, hiszen a szállítás költséges, az illető község pénzt kér a tárolásért, és a termelődött trágya legtöbbször nem kerül vissza a gazdaság földjeire. A gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) a trágyatároló építésének költségei elszámolhatók. A tároló nagyságának, kapacitásának kiszámítására segítséget nyújt az országos ügynökség honlapján (www.afir.info) mindhárom, fent említett intézkedésnél megtalálható Excel-táblázat. A pályázó az alkalmazott tartási módnak, állatfajnak és kategóriának megfelelően megtudhatja, mekkora tárolót kell építenie.