Ugyan országos szinten három nagy program is indul, amelyek révén éppen ezen társadalmi réteg helyzetén változtatnának, a háromszéki munkaügyi szakemberek azonban azzal szembesülnek, hogy azok a fiatalok, akik dolgozni szeretnének, jobbára szaktudást nem igénylő munkát vállalnának, de sokan inkább a családjuk közelében maradnak, és jobb lehetőség hiányában a szomszédoknak segítenek, esetleg idénymunkát végeznek. Kelemen Tibor rámutatott: alkalmazásuk esetén számukra is tudnak anyagi támogatást biztosítani (a munkaadónak havi 900, az ifjaknak havi 500 lejes összeget), ennek azonban feltétele, hogy legalább regisztráljanak a munkaügynél.

Készségeiket, ismereteiket egyéni kérdőív alapján mérik fel a hivatal szakemberei, a legutóbbi összesítés azonban aggasztó képet nyújt. Az adatbázisban szereplő közel 560 személy zömét (428 fiatalt) a nagyon nehezen foglalkoztathatók csoportjába sorolták, további százan pedig nehezen foglalkoztathatók, s mindkét táborba jobbára férfiak tartoznak. Nagyon nehéz egy olyan fiatalt útba igazítani, aki alig tud írni, olvasni vagy nehezen tudja kifejezni magát, emiatt legtöbbjüket a nehezen elhelyezhetők közé sorolják – mutatott rá az intézményvezető. Megjegyezte, esélyeiken a korábbi években lebonyolított Második esély program révén lehetne javítani, a felnőttek alapképzésére összpontosító projektet azonban jelenleg kizárólag az oktatási tárca szervezi. Kelemen Tibor emlékeztetett, korábban sokan az anyagi támogatások miatt döntöttek úgy, hogy ismét iskolapadba ülnek, most azonban nincs lehetőségük arra, hogy erre pénzzel is ösztönözzék az írástudatlan felnőtteket.

Az érintett háromszékiek közül sokan vidéken élnek, Nagybaconban mintegy 80, Nagyborosnyón 20, Bodzafordulón 34, Előpatakon pedig félszáz hasonló fiatalt vettek nyilvántartásba. A nagyon nehezen foglalkoztathatók csoportjából 339-en romának vallották magukat, 248-an pedig évek óta munkanélküliek.