Az épülő kulturális központ a kijavítandó székely kapuval
Tatarozzák, illetve teljesen felújítják a felsőcsernátoni kultúrotthont. A felsőcsernátoni református egyház tulajdonába visszakerült épület a hollandiai Coen Alapítvány (Nirkerk), a helybeli református egyház irányításával és anyagi hozzájárulásával újul meg, többfunkciós kulturális és szociális szolgáltatás biztosítására válik alkalmassá. A kilencvenezer eurós támogatás felhasználása után a beruházás javítja a hagyományos kultúrotthoni szerepkör betöltését — műkedvelő és színházi együttesek, zenekarok fellépését, bálok és más társas összejövetelek, konferenciák, falusi fórumok szervezését —, sor kerül a tetőtér beépítésére is. Az épületben önálló, jól felszerelt konyha működik az ehhez szükséges tartozékokkal, saját kazánházuk is lesz, könyvtár, internetes kávézó, helyet kapnak a hagyományos kézművesmesterségek, s a holland támogatók kérésére egészségügyi állomást is létesítenek orvosi és fogorvosi rendelővel.
A Szánthó Emese tervei alapján épülő objektum tervezett októberi átadása után Felsőcsernáton központja a település egyházi és kulturális centrumává válik. Ennek magvát a Templomdomb alkotja a maga építményeivel, a református templommal, a parókia impozáns épületével, szomszédságában található a baptista imaház, fennebb a Bod Péter Általános Iskola, a centrumban több emlékjel is található, a központi útelágazás kis terének peremén a világháborús emlékmű, amelynek oszlopára most készül a turulmadár — Vetró Bodoni András alkotása —, a Bod Péter Általános Iskola előtt áll dr. Rákossy Árpád nemrég felavatott szobra, Bod Péter-portrészobor áll a református templom előtti kis téren is, és ebbe a kulturális övezetbe kerül a felújított kultúrotthon. Ezzel a felsőcsernátoni kulturális paletta egy hagyományait őrző, modern közösségi élet szervezésére alkalmas intézménycsoporttal bővül. Az összképhez hozzátartozik a kultúrotthon főbejáratánál lévő és felújításra váró székely kapu is.
Az 1942-ben állított székely kapu maga is az épített örökség része. Régebben több ízben is megrongálódott. Felújítását az alsócsernátoni Haszmann família tagjai vállalják. A család személyesen is kötődik a kapuhoz, valaha néhai idős Haszmann Pál tervei alapján felsőcsernátoni mesterek faragták. Egyetlen zavaró körülmény, amiért természetesen nem az épület és a telek mai rendbe rakói hibáztathatóak, az a kapubejáratnál lévő ronda villanyoszlop.
Egyébként nem ártana, ha az új megyevezetés feltérképeztetné, hogy településenként hol találhatók olyan villany- és telefonoszlopok, amelyek tönkreteszik a falu- vagy az utcaképet. Az egykori nagy villamosítási lázban ezek a durva építmények huzalgubancaikkal együtt a fő útkereszteződésekhez, a kis terekre kerültek, és rettenetes látványt nyújtanak, tájidegenek. Jó lenne valamiképp szabadulni tőlük.
Felsőcsernáton máris jelentős turisztikai bázissal rendelkezik. Ikavár-alja az egyik ilyen, táborozásokra, jelenkori és képzeletbeli történelmi kirándulásokra alkalmas táborozóhely, a faluban több panzió is működik. A rettenetesen tönkrement utak felújítása is elkerülhetetlen feladat. A turisztikai vonzerőt nagymértékben javítaná, ha a haltelepítésre igen alkalmas Csernáton patakán pisztrángospartikat lehetne rendezni. A szolgáltatási kört a nagy hírű tájmúzeum léte, az új sportcsarnok, a nagyközség élénk közösségi és kulturális élete egészíti ki.
A két Csernáton lakosai között mindig érezhető volt hol komoly, hol játékos, egymást ugrató rivalizálás. A felsőcsernátoniak, mint minden hasonló helyzetben lévő településen, mellőzötteknek, elnyomottaknak érezték magukat. A mostani építkezések révén arányos és méltányos fejlesztésekre kerül sor, amelyek a jogos vagy alaptalan sirámok és szemrehányások helyett egészséges közösségi élet megteremtésére alkalmasak.
