Előadásában Kelemen Hunor kiemelte, a szövetség több olyan feladatot is teljesített az elmúlt időszakban, amely a közösségépítés szempontjából is kiemelten fontos volt. Mindenekelőtt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányát említette, amelyet sikerre vittek: az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig felmutatták, erős és szolidáris az az ötvenmilliós közösség, amely jogainak európai védelmet akar. Abban bízik, hogy a 2019 után összeülő Európai Parlament és Bizottság érdemben foglalkozik majd az őshonos kisebbségek kérdésével.

A Szociáldemokrata Párttal és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével kötött parlamenti együttműködési megállapodásról az elnök kifejtette: ez lépésről lépésre történő egyeztetést jelent, ha minden kérdésben nem is sikerül előrelépni, de számos eredményt hozott.

A mai bértörvény, bár nem tökéletes, sokkal jobb, mint elődje, és a hatalmi ágak szétválasztását célzó igazságszolgáltatási reform is elkezdődött. Kelemen Hunor határozott meggyőződése, hogy ez nem a korrupcióellenes harc leállításáról szól, hanem a szabadságjogok és a demokratikus alapelvek védelméről. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a titkosszolgálat ne gyűrhesse maga alá az igazságszolgáltatást. Mint kiderült, olyan titkos megállapodások születtek a főügyészséggel, a legfelsőbb bírósággal, a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal és azzal az igazságügyi felügyelettel, amely az ügyészek és bírák törvénytelenségét hivatott kivizsgálni, amelyek elfogadhatatlanok – fogalmazott.

Kelemen Hunor tájékoztatójában kitért azokra a tervezetekre is, amelyek a parlament napirendjén szerepelnek, és amelyek esetében nem mindegy, hogy a magyar közösség tudja-e igazát érvényesíteni.

A közigazgatási törvénytervezet jelenlegi formáját elfogadhatatlannak tartja. Nemcsak a prefektus hatáskörét emelnék az alkotmány fölé, hanem cenzúráznák, a jegyző aláírásához kötnék minden tervezet közvitára bocsátását az önkormányzatokban.

Szólt még a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyéről, amely szerinte tulajdonképpen azt jelzi, hogy meg lehet-e akasztani különböző eszközökkel egy-egy intézmény működését ma Romániában. Ha igen, más magyar intézmények is következhetnek, a parlamenti demokrácia és a jogállam végét pedig az jelentené, ha nem lehet a politikai akaratot érvényesíteni.

Az RMDSZ elnöke zárásként úgy vélte, új párbeszédre van szükség a román többséggel azoknak az ígéreteknek a betartása érdekében, amelyeket közel harminc esztendeje kér a szövetség. A többségi társadalom szabadságát, kultúrájához, anyanyelvéhez való jogát nem akarja megkérdőjelezni egy magyar ember sem, az előítéletekről és félelmekről folytatott beszélgetésnek azonban nincs alternatívája – fogalmazott.