Megosztotta Európát a Glifosat hatóanyagú vegyszerek használatának további engedélyezése. Az amerikai Monsanto óriáscég által gyártott vegyszert gyomirtásra használják, hatásának köszönhetően gyorsul a haszonnövények fejlődése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szakvéleményére hivatkozva – amely szerint valószínűleg rákkeltő hatású – alkalmazásának betiltását kérte több tagország. A Glifosat-ellenzők táborát Franciaország vezeti, Románia használatának további engedélyezése mellett állt ki.
Tavaly novemberben hosszas viták után az Európai Bizottság fellebbviteli testülete úgy döntött, további öt évre engedélyezik a Glifosat használatát. A döntést tanulmányok előzték meg, amelyek szerint semmi összefüggés nincs a Glifosat és a rákos megbetegedések között. Az is nyomott a latban, hogy az Európai Bizottság szerint a Glifosat használata nagy támogatottságnak örvend a tagországokban. A 28 tagország közül 18-an szavaztak a használat további engedélyezése mellett.
Feltételezett rákkeltő hatása mellett a Glifosat károsítja a magzatot, az emésztőrendszer megbetegedését okozza – állítják a vegyszer használatának ellenzői. A Egészségügyi Világszervezet szerint akár az emberi géneket is károsíthatja a szer.
A Romániai Kukoricatermesztők Szövetsége a svájci hatóságok nemrég megjelent szakvéleményét ajánlja a hazai termelők figyelmébe – írja az agrointeligenta.ro. A 243 próba elemzésén alapuló tanulmány szerint (főként gabonaféléket és zöldségeket vizsgáltak) a termékek hatvan százaléka nem tartalmaz Glifosat-maradványokat, a fennmaradó negyven százalékban pedig elenyésző, sokkal a megengedett arány alatti a szer koncentrációja. Ez a minimális Glifosat-tartalom semmilyen rákos megbetegedés veszélyét nem jelenti – értékelték a svájci szakemberek. Megjegyzésként hozzátették: Svájcban tilos a Glifosat tartalmú vegyszerek használata a termények betakarítása előtt.
Szeles Imre sepsiszentgyörgyi vegyszerkereskedő érdeklődésünkre elmondta: a Glifosat iránt egyre nagyobb a kereslet, nő azon gazdák száma, akik ezt a vegyszert használják totális gyomirtásra.
Ha betartják a jó mezőgazdasági praktikákat, a Glifosat használata utáni kötelező várakozási időt, a tejbe, húsba nem kerülhet a vegyszer maradéka.
Az országban szigorúan ellenőrzik a mezőgazdaságból származó élelmiszer-alapanyagok minőségét, így nem valószínű, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségű Glifosatot tartalmazó élelmiszer kerüljön kereskedelmi forgalomba, értékelte a szakember, aki azt viszont nem tartja lehetetlennek, hogy – főként a pásztorok felelőtlensége miatt – Glifosattal kezelt friss zöldtakarmányt fogyaszthatnak az állatok a várakozási idő eltelténél korábban, így a vegyszer maradéka bekerül a tejbe, húsba. Csoma Károly zágoni gazda megerősítette: ősszel főként a Glifosattal kezelt területeken legelnek a juhok. Hiába van kitéve a figyelmeztető tábla, hogy „mérgező vegyszerrel kezelt terület”, semmibe veszik a juhászok, így az állatok a frissen vegyszerezett növényi takarmányt fogyasztják a mezőn, tarlókon.
A Glifosatot 1974-ben dobta piacra a Monsanto, kizárólagos használati joga 2000-ben járt le, így most sokféle megnevezés alatt kerül kereskedelembe. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is fenntartja, kevésbé lehetséges, hogy a Glifosat rákkeltő hatású az emberekre nézve.
