A Magyar Unitárius Egyház elnöksége közleményben emelt szót „az évente visszatérő hamis legenda ellen”, amely a csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsolja. A közlemény leszögezi: a jelzett esztendőben Erdély első fejedelmének nem volt ilyen jellegű hadjárata, az unitárius felekezet intézményesüléséről nem lehet beszélni 1568 előtt.
A Magyar Unitárius Egyház Elnöksége üdvözli a csíksomlyói zarándoklat minden tagját, Isten áldását kérve kegyes együttlétükre és szívből jövő imádságukra. „Számunkra is öröm látni a több százezres zarándokcsoportot, amint együtt kérik Teremtőnk segítségét nemzetünkre, hazánkra és egyházainkra” – olvasható a közleményben.
A tordai vallásszabadság törvényét lehetővé tevő uralkodó jellemével összeegyeztethetetlen az, hogy ő vassal és haddal próbálta volna saját hitét másokra erőltetni.
„Éppen idén ünnepeljük 450. évfordulóját annak, hogy 1568-ban Tordán az erdélyi rendek olyan törvényt fogadtak el, amely szellemiségében évszázadokkal megelőzte az európai közgondolkodást, megteremtve azt az egyedi lehetőséget, hogy a különböző felekezetek békében éljenek egymás mellett. A vallásszabadság törvényének köszönhetően jöhetett létre a római katolikus, lutheránus, református és unitárius felekezetek békés együttélésének rendszere” – emlékeztet a közlemény.
A Magyar Unitárius Egyház szerint a csíksomlyói búcsú felbecsülhetetlen értékét nem növeli egy hamis történethez való kapcsolása, ezért azt kéri a testvéregyházaktól, világi és egyházi elöljáróktól, valamint a sajtó képviselőitől, hogy álljanak el János Zsigmond fejedelem és az unitárius felekezet történelmileg megalapozatlan bemutatásától.
