6. Túlsúlyosság. Nem kell más az elhízáshoz, mint egészségtelen ételek és egy súlyos génkészlet. Az egyik tudományos elmélet szerint ugyanaz a gén, amely elődeinknek segített túlélni az éhínséget, dolgozik most a jólétben élő emberek ellen. Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák, amelyek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly, többek között ilyen a nemi szervek fejletlenségével járó Bardet-Biedl és Prader-Willi szindróma.
7. Erőszakoskodás. Legközelebb, ha egy bunyó miatt az igazgatói irodában ülünk, kezünkben a kirúgásról szóló értesítővel, nyugodtan fogjuk a családunkra. A gént, amely növeli az egyén erőszakos viselkedésének kockázatát, már felfedezték. Tény, hogy a személyiség bűnözésre és agresszív cselekedetekre való hajlama örökletes. A kutatók arra is rájöttek, hogy az agresszív viselkedés a férfiak esetében jóval nagyobb eséllyel öröklődik a nem agresszív antiszociális magatartáshoz képest, mint amilyen például egy tárgy eltulajdonítása.
8. Színtévesztés. A férfiak nyolc százaléka, a nők 0,2 százaléka keveri össze a zöld és a vörös színeket, ezek receptorai túl közel ülnek egymáshoz az X kromoszómán. Ennek az az oka, hogy az X kromoszómán öröklődik a jelleg, amiből a férfiaknak csupán egy jut az édesanyától, így nincs lehetőség a másik X kromoszóma általi kompenzálásra.
9. Mellrák. A legtöbb mellrák oka még mindig rejtély, mindazonáltal a kutatók felfedezték, hogy bizonyos gének mutációja felelőssé tehető egyes daganatok kialakulásáért. Azon nők esetében, akik örökölték a genetikai elváltozást, gyakran fordul elő, hogy egész fiatalon mindkét mellükben rákos elváltozások alakulnak ki.
10. Alkoholizmus. Az alkoholisták gyermekei nem feltétlenül lesznek iszákosok, de egy friss kutatási jelentés szerint az alkoholizmus kockázata ötven százalékban genetikailag meghatározott, s a környezet adja a másik felét. Az italfüggőség genetikailag összetett probléma, ami azt jelenti, hogy számos gén lép működésbe, amely ráadásul különbözőképpen hat az egyénekre. (hvg.hu — f. e.)
