Négy háromszéki község címere jelent meg a tegnap kiadott 560-as Hivatalos Közlönyben. A kormány július 16-án kelt 772-es határozatával Ajta község, 773-as határozatával Esztelnek, Uzon és Kézdiszentkereszt címerét fogadta el. A címerpajzs gótikus formája és a községi rangot jelző egybástyás falkorona kötelező.
Ajta község címere alapjául Miklósvárszéknek a Cserey Zoltán által felkutatott, 1833-ból származó pecsétterve szolgált, ugyanis Nagyajta központja volt a fiúszéknek. A várfal a nagyajtai várra, a hullámos csík az Oltra utal, a lombhullató fa az Erdővidékhez, a nap és a növekvő holdsarló a Székelyföldhöz való tartozást jelképezi.
Esztelnek címere összképének alapjául a ferences szerzetesrend jelképe szolgált. A hasított pajzs első felébe az esztelneki és lécfalvi Szacsvay család címerére utaló heraldikai elem került, a szimmetria jegyében született második felébe a község műemlék ferences kolostorára utaló keresztet tartó csuhás kar.
Uzon címerében a hasított pajzs első fele az uzoni gróf Béldi család címerén alapul, a második az Uzonban birtokot szerzett zabolai gróf Mikes család fő címerképe, megtoldva egy búzakalásszal, melynek szemei a közigazgatási egységet alkotó hét falut (Uzon, Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Uzonfüzes) jelképezik.
Kézdiszentkereszt jelképe névcímer. A kereszt jelentése egyértelmű, a két székely csillag a községet alkotó falvak számát mutatja. A zöld hármas halom a hegyvidéki jellegre utal, a pajzs pöttyös talpa a borvízkincset jelképezi.
