Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött az Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania). Az erdélyi magyarság nemhivatalos hírirodájának két dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentések elérhetők a Transindex Adatbank rovatában, Tímár Norbert szerkesztésében. (sz. a.)
Új módszerek az anyanyelvi oktatás elsorvasztására
Furcsa, de jellemző szokások működnek Romániában az egyetem elvégzése utáni elhelyezkedések ügyében is. A végzős diáknak ugyanis kötelező módon el kell foglalnia azt az állást, amelyet kijelölnek számára.
Idén a kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem 23 magyar főszakos, végzős hallgatóját arra kényszerítették, hogy a Kárpátokon túl, vagyis Óromániában – anyanyelvétől idegen környezetben – tanítson valamilyen, előzőleg mellékszakként felvett idegen nyelvet. Tették a hatóságok mindezt annak ellenére, hogy Erdélyben hihetetlen hiány van magyar tanerőkben. Az intézkedés egyébként precedens nélküli, annál is inkább, mert szöges ellentétben áll még azzal a jól ismert nemzetiségi politikával is, amelyet a Román Kommunista Párt eleddig gyakorolt.
A tanügyminisztérium ugyanakkor elhatározta, hogy a kolozsvári egyetem számára, ahol eddig évente 25 magyar szakos diákot vehettek föl, ezentúl csak 15 helyet biztosít.
Az intézkedések célja egyértelmű: lassan elsorvasztani a magyar anyanyelvi oktatást.
A módszer azonban, a román hatóságok korábbi terrorisztikus manővereihez képest, teljesen új. Eddig a magyar iskolakötelesek és az osztálylétszám manipulálásával próbálták a magyar tannyelvű oktatást felszámolni. Ma már a tanügyi káderek számbeli és lehetőségbeli korlátozásával is gyorsítják az asszimilációt.
Történt pedig mindez 1983 júliusában, amikor is, mint köztudott, Románia újra részese lett az Egyesült Államok vámkedvezményének.
(1983/2. számú jelentés, 1983. június 15.)
Román csapatösszevonások a magyar határ mentén
Szemtanúk beszámolója szerint az elmúlt napokban gyalogsági és páncélos csapatokat vontak össze Nagyvárad és Arad térségében. Szakértők figyelemre méltónak ítélik, hogy az újabb provokatív romániai akcióra az 1956-os magyarországi forradalom mártírjainak szentelt megemlékezés előestéjén került sor. Bukarest konkrét szándékai, illetve elképzelései még nem világosak. Annyi azonban bizonyos, hogy a román vezetés újra minden eszközt igyekszik igénybe venni, hogy Magyarországon zavart keltsen, illetve, hogy kompromittálja az ott zajló demokratikus kibontakozást. Erre utalnak azok a korábbi esetek is, amelyek során a román hadsereg hasonló provokatív akciókat hajtott végre. Hírügynökségünk az ilyen esetekről már több alkalommal beszámolt.
Itt jegyezzük meg, hogy Románia igen jelentős erőket állomásoztat a magyar határ mentén, különösen az említett két nagyváros mellett. Az utóbbi időben Nagyvárad közelében jelentős vegyi fegyverarzenált halmoztak fel.
A Magyarországgal kapcsolatos ellenséges szándékokra utal az a tény is, hogy a magyar – illetve más, nem román nemzetiségű – román állampolgárokat már nem soroznak be a szóban forgó határszakaszon vagy azok közelében feladatot teljesítő katonai alakulatokhoz.
A határmenti csapatösszevonásokkal egy időben katonai parádékat rendeztek az erdélyi légtérben. A nagyobb városok fölött órákig harci gépek köröztek. Továbbá június 16-ára megtiltották, hogy a templomokban harangozzanak. A tilalom kiterjedt a temetésekre is. A társadalmi nyomás és félelemkeltés végett ugyancsak ezekben a napokban több kiemelkedő személyiségnél házkutatásokat tartottak.
(1989/46. számú jelentés, 1989. június 14.)
