Rágógumivadászok

2008. július 29., kedd, Magazin

Mindenkivel előfordult már, hogy utcán vagy más nyilvános helyen belelépett egy neveletlenül kiköpött rágógumiba, és nehezen tudott megszabadulni a nyúlós masszától. Európai nagyvárosok legfényesebb utcáin is tapasztalható ez a szokás. Ha figyelembe vesszük, hogy az előrejelzések szerint a rágózók száma a dohányzás elleni tilalmakkal tovább növekszik, feltétlenül jó hírnek számít, hogy megjelentek a ,,gumbusterek", a rágóvadászok.

Az öt év alatt elbomló rágógumit a 19. század közepén fedezte fel az amerikai John B. Curtis. Eltüntetésének mechanizmusa viszont Hollandiában született meg 1988-ban. A találmányt már hasznosítják a gyakorlatban Nyugat-Európa több országában, Szlovéniában, az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában. Nemcsak az önkormányzatok, hanem az iskolák, kórházak, mozik, nagyáruházak is. Az antirágógumi-brigádnak már a megjelenése is látványos — írta a madridi El País. — Kis fehér furgonjaik színes, mosolygós rágógumikkal vannak telefestve, a fehér overall, kék sapka és zöld csizma pedig ökologikus reményeket ébreszt. A lényeg azonban egy szerszám: egy porszívóhoz hasonló szerkezet, amely gyorsan és szennyezésmentesen tünteti el a rágót bármilyen felületről. A belőle áramló gőz három másodperc alatt felpuhítja, egy semleges, biológiailag felbomló tisztítószer pedig radikálisan eltünteti. A gép zajtalan és víztakarékos. Míg korábban a mentesítők általában 2500 liter vizet használtak fel óránként, a ,,gumbusterek" naponta csak száz litert. Ahol működik már a rendszer, a brigádot lehet bérelni egy napra vagy egy négyzetméterre. Bár ez roppant kis területnek tűnhet, munka ezen is adódik, mivel van hely, ahol hetven rágót is találnak.

De van más jó hír is. Biológiailag lebomló rágógumi kifejlesztésén dolgoznak ír tudósok. A gabonaalapú proteinből készített anyaggal már közel egy éve kísérleteznek a Cork Egyetem munkatársai. Elke Arendt kutatásvezető szerint a várakozásokat messze felülmúlóan rugalmas masszát sikerült előállítaniuk, amely probléma nélkül megemészthető, akárcsak bármilyen gabonából készült termék. A kutatók remélik, hogy két éven belül sikerül kifejleszteni a biorágót, amelynek nem marad nyoma a flaszteren, és textúrában, rugalmasságban, ízben és lufifújásra való alkalmasságban egyaránt felveszi a versenyt a szintetikus gumiból készült hagyományos rágóval, amelyet veszélyes lenyelni, nem bomlik el, és igen nehéz lekaparni, ha megragad valahol. Az előrejelzések szerint a rágózók száma Európában a dohányzás elleni tilalmak szigorodásával párhuzamosan emelkedni fog, ezért köztisztasági szempontból is jól jöhet az elbomló rágó. Írországban például évente több millió eurót költenek a közterületek rágógumifolt-mentesítésére.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1321
szavazógép
2008-07-29: Magazin - x:

Ötvenéves a NASA

Ötven éve, 1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök aláírta az Országos Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság (NASA) létrehozásáról szóló törvényt. Amerikát sürgette az idő, a szovjetek egy évvel korábban a Szputnyikkal sarokba szorították az űrversenyben lemaradni látszó Egyesült Államokat. Az űrtörvény aláírása után két hónappal már ,,élesben" kezdte meg működését a világ egyik leghíresebb kormányhivatala.
2008-07-29: Magazin - x:

A történelem ,,üledéke”

Egy tó üledékének geokémiai vizsgálatai lebbentették fel a fátylat arról, hogy miként változott a bányászat és a fémfelhasználás Kínában az elmúlt hétezer év során.
Mindeddig Kínában hasonló geokémiai vizsgálatok csupán az elmúlt száz évről szolgáltattak adatokat, bár az is igaz, hogy sokszor nehéz elkülöníteni a történelmileg képződött fémüledékeket a jelenkori urbanizáció, környezetszennyezés és ipari fejlődés hatásaitól. Hsziang Tung Li, a Hongkongi Műszaki Egyetem professzora kollégáival a Hupej-tartományban lévő Lience-tó üledékéből háromszáz mintát vett, amelyekben radiokarbonos vizsgálattal elemezték a réz, ólom, nikkel és cink koncentrációját.