Alaposan megzavarta az időjárás a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye által szervezett idei, tizedik Kálvin-hét zárórendezvényét. A Kovászna–Vajnafalvi Református Egyházközség által felvállalt gyülekezeti napnak szombaton a Deák-kertben kellett volna helyet kapnia, de a folyamatos eső miatt a belvárosi református templomba menekítették a rendezvényt. Itt került sor az ünnepi istentiszteletre, az úrvacsoraosztásra és a kórustalálkozóra. Elmaradt viszont az egyházmegye hívei körében nagy sikernek örvendő piknikezés, így a legtöbb egyházközség otthon készítette és fogyasztotta el a finomságokat, amelyekkel a gyülekezeti napra készültek.
A templomban Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese köszöntötte a jelenlévőket, egyházi és civil méltóságokat, itthonról és külföldről érkezett vendégeket. Bármennyire vállalták szolgatársaival a X. Kálvin-hét jó megszervezését, minden bizonnyal csúsztak be hibák, mégis meg kell köszönni a lehetőséget, hogy az ige köré gyülekezhettek.
Ha ezt adta a Jóisten, ezért adunk hálát – hangoztatta az esperes. Köszönetet mondott a Kálvin-hét eseményeinek helyet biztosító gyülekezeteknek, és kijelentette: folytatása következik, hiszen az esemény a sokszor pangó gyülekezeti élet megmozdításának egyik lehetősége.
Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese igehirdetését a Kálvin-hét mottója köré fonta: „itt vagyok, engem küldjetek”. Bevezetőként megfogalmazta: székely kapu árnyékából érkezett (egyházközségének a felsőtorjai gyülekezet adományozott székely kaput) ide, ahol a székely kapuk teremnek, tanulni a sziklahitű székelyektől. A Kálvin-hét mottójának forrására, Ézsaiás történetére hivatkozva kifejtette: a Kálvin-hét idején történhet meg a csoda, a minőségi ugrás, amit Ézsaiás átélt. Szólt az európai kereszténységet fenyegető veszélyekről is, ötszáz évvel ezelőtt, 1518-ban a muszlim veszély fenyegetése ellen léptek fel közösen.
Most pedig templomainkról levesszük a keresztet, nem húzzuk meg a harangokat, lemondunk keresztény jelképeinkről azért, hogy ne sértsük a muszlim bevándorlókat – hangoztatta.
A székelyföldi helyzet ismeretében a templomban lévőket így biztatta: „álljatok ellen az ortodoxoknak, az ateistáknak, végezzetek missziót”. Az istentisztelet után Orbán Lajos vajnafalvi lelkész közreműködésével került sor az úrvacsoraosztásra.
Ezt követően Thiesz János polgármesteri tanácsos Gyerő József városvezető üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. A városvezetés nemes küldetésként vállalta a Kálvin-hét zárónapjának megszervezésében a partnerséget az egyházzal. Bármikor így tesznek, amikor történelmi egyházaink együttműködésre szólítják fel – hangzott a polgármester üzenete. Thiesz a városháza ajándékát is átadta a díszvendégnek, Koncz Tibor esperesnek.
Rövid szünet után az ifjúsági zenekar lépett fel a templomban, majd megtartották a XIV. Egyházmegyei református kórustalálkozót Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkész, az egyházmegye zenei előadójának irányítása mellett. Fellépett a kovásznai Hozsanna kamarakórus és a Férfidalárda, a kézdivásárhelyi Hálaadás énekkar, a felsőcsernátoni, pákéi és papolci dalkörök. Zárásként a kézdi-orbai lelkészek családjainak kórusa örvendeztette meg a jelenlévőket. A templombeli ceremóniákon díszőrséget álltak a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai.
