Sorozatos bürokratikus akadályok miatt lassan két éve várat magára annak a nyolc kosárpalánknak az elhelyezése sepsiszentgyörgyi lakónegyedekben, amelyek a Háromszéki Közösségi Alapítvány Tekerj egy jó célért! akciója 2015-ös kiadása nyomán kerültek a város tulajdonába. Az önkormányzat illetékesei szerint, ha minden jól alakul, idén négy palánk a helyére kerül, ez két teljes pályát jelent, a többieket – ha újabb akadályokba nem ütköznek – a jövő év folyamán tudják felszerelni.
A palánkok kérdése az elmúlt hetekben a közösségi oldalakon került elő, többen is felvetették, hogy mi lett a sorsuk, egyesek azt is tudni vélték, semmi sem történt az ügyben, és az eszközök egy raktárban hevernek.
Megkeresésünkre Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere elmondta, a palánkok tavaly kerültek végérvényesen az önkormányzat tulajdonába, az alapítványtól adományként történő átvétellel ugyanis gondjuk akadt, és erre az engedélyeztetési folyamat során derült fény. A probléma onnan indult, hogy az átvételi-átadási jegyzőkönyv nem bizonyult elegendőnek, kiderült, nincs az önkormányzat leltárán a nyolc palánk – ezért a kihelyezésükre nem adhatnak engedélyt –, így közjegyző által összeállított adománylevélre volt szükség. Ezt a folyamatot tavaly év elejére sikerült lezárni. „Egy kellemetlen bürokratikus akadályról van szó, amelyet nem lehet elhárítani másképp, miközben elvileg nem is lenne rá szükség, de sajnos a törvények így rendelkeznek” – fogalmazott az elöljáró.
Ami a helyzet jelenlegi állását illeti, Tóth-Birtan Csaba rámutatott: szívesen vették az adományt, de sajnos az átvételtől addig, amíg ezeket a gyerekek használni tudják, hosszú út vezet.
Egyrészt, míg maguk az eszközök nagyjából kilencezer lejbe kerültek, a felszerelés költségei elérik a 235 ezer lejt, és már csak ebből kifolyólag sem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, a forrást is meg kellett találni. Továbbá azonosítani kellett a helyszíneket, ahová ezek a palánkok és a pályák kerülnek, ez pedig egyfajta bokszmeccsnek bizonyult a lakónegyedi tulajdonostársulásokkal. Konkrétan: voltak, akik beleegyeztek, máshol a lakók egyértelműen elutasították, így aztán a tömbházaktól aránylag távol eső helyszíneket próbáltak azonosítani.
Az eredeti, 2016-ban bejelentett öt helyszín közül végül csak kettő maradt: az Ág és a Nicolae Iorga utca közötti játszótér (a Penny környéke), valamint a Domb utcai, de itt sem az edzőpark, hanem egy távolabbi, a garázsok mögötti egykori játszótér területe az, amit mindenki elfogadott. Mindkét helyre két-két palánk kerül. A maradék három pályának új helyszíneket kellett találni, ezek a Sport utca és az Orgona sétány közötti, a tömbházak között elterülő viszonylag nagy terület, a Jövő utca temető felőli részében a lebontott kazánház helye, valamint a Csíki negyedben az új parkoló szomszédságában lévő terület. Az alpolgármester szerint a kijelölt öt helyszín közül kettő esetében biztosak abban, hogy nem lesznek fennakadások (az Ág utcában, illetve a Domb utcában), itt az engedélyezési folyamat már előrehaladott (az időszakos hatósági jóváhagyások beszerzése zajlik éppen), majd következhet az építési engedély és a kivitelezés. A másik három helyszínen még nem zárják ki, hogy a lakosoknak lesznek panaszaik. Ezeknél egyébként még a topográfiai, telektömbösítési munkálatok zajlanak. A pályák kialakítására és a palánkok elhelyezésére, illetve a kötődő feladatokra kiírt közbeszerzést egy brassói vállalat nyerte el. Az alpolgármester úgy vélte, ha minden a tervek szerint halad, az említett két pályát még idén ki tudják alakítani, a másik hármat pedig jövőre. Utóbbiak közül kettőre (a Jövő, illetve a Sport utcaira) csak egy-egy palánk jut.
Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány elnöke szerint számukra a több mint kétéves csúszás nagyon kellemetlen helyzetet teremtett mind a Tekerj egy jó célért! akciójuk hitelessége, mind szervezetük megítélése szempontjából.
A lassan három évvel ezelőtti (2015 szeptembere) megmozdulás a legsikeresebb volt, több mint háromszáz résztvevővel, akik utólag most jogosan teszik fel a kérdést, hogy mi történt, miért nem sikerült kialakítani a pályákat és elhelyezni a palánkokat.
Arról nem beszélve, hogy a kosárlabda-palánkok iránti igényt 9–10. osztályos fiatalok fogalmazták meg, akik mostanra már felnőttek, használni pedig továbbra sincs lehetőségük ezeket az eszközöket. „Ha az a cél, hogy támogassuk a sportéletet, és az önkormányzat is ezt hirdeti, és ezáltal elérjük pár éven belül, hogy méregdrága amerikai játékosok helyett a saját nevelésű utánpótlás játszhasson, akkor talán másként kellene hozzáállni az ilyen kezdeményezésekhez, nem kellene túlbonyolítani nyolc kosárpalánk felszerelését, amint más hasonló kezdeményezést sem” – vélekedett a szervezet elnöke.
