Id. JÁGER ÁRPÁD, Felsőrákos. Minden ember keresi a választ arra a kérdésre, hogy mi igaz, és mi az, ami hazugságon alapszik.
Úgy tűnik, hazugságból van több, mindenütt megjelenik, és beépül az életünkbe, ha pedig nem akarjuk elhinni, ránk kényszerítik. Az ember haja időnként égnek mered a sok gazemberség láttán, amelyeknek mind szemtanúi vagyunk, és döntenünk kell, hogy megmaradunk-e igaznak, vagy behódolunk esetleg félelemből egy álnok rendszernek. Felsorolni is sok, amit velünk elművelnek: nem létezőnek állítják a székelységet, elveszik iskoláinkat, üldözik jelképeinket, elnyomják anyanyelvünket – mégsem tudják elvenni tőlünk a hitet és a reményt, hogy számunkra is van jövő apáink földjén. Sajnos, az érdekképviseletünknek nevezett RMDSZ cinkosa lett az SZDP-nek.
K. A., Sepsiszentgyörgy. A minap a stadion előtti parkolóban tanúja voltam a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításának, és eléggé meghökkentett, amit láttam. Miután a köztisztasági vállalat évek óta sulykolja belénk az újrahasznosítható anyagok különválasztásának fontosságát, illetve az e téren elért eredményeket, végignéztem, ahogy ugyanabba a kukásautóba ürítették ki a fémek-műanyagok befogadására szolgáló konténert és a papíros gyűjtődoboz tartalmát is. Hát ha ezek egy helyre mennek, szóljanak nekünk is, ne kínlódjunk többet a szemétfélék szétosztásával!
S. M. M., Sepsiszentgyörgy. Csodálatos, felejthetetlen ötnapos táborozáson vettünk részt a Gyimesekben, ahol a kellemest a hasznossal összekötő, változatos programunk volt. Tornával kezdtünk minden reggel, cukor- és vérnyomásméréssel folytattuk, majd túrázás és oktatás következett mindarról, amit egy cukorbetegnek tudnia kell (étkezési szabályok, gyógyszerek adagolása, egészséges életmódra való átállás stb.). Mindezt egy olyan szervezőcsapat tette lehetővé, amelynek köszönettel tartozunk: Zita és Éva asszisztensnők, Attila tornatanár, mindenki Misi bácsija, a sofőr Attila és a szponzoraink is hozzájárultak ahhoz, hogy jó hangulatban, biztonságban érezzük magunkat. Sok utánajárásra, fáradozásra, kilincselésre volt szükség ahhoz, hogy minden jól sikerüljön, de összejött, és hazafelé jövet már a jövő évi táborról beszélgettünk, arról, hogy hová, merre is menjünk legközelebb.
