Kocsis Annamária az oktatási minisztérium szakfelügyelőjeként 2011-ben azt a tantervíró csoportot irányította, amely elkészítette a nem anyanyelvként megjelölt román nyelv tanításának sajátos tanterveit negyedik osztályig. Kocsis Annamária az alejétől végigkövette az új tantervek és ezeknek megfelelő tankönyvek útját, majd Kovászna megyei tanfelügyelőként az iskolákban végzett ellenőrzések alkalmával a gyakorlatban is megfigyelte, milyen hatása van a magyar gyermekekhez közelebb álló román tantárgycsomagnak. Lapunknak elmondta: azt tapasztalta, hogy a gyermekek szeretik a románórát, a nyelvvel való játékos ismerkedés és a korosztályuknak megfelelően kiválasztott szövegek segítik a román nyelv elsajátítását.

A tanfelügyelő szerint jó úton halad a román nyelv oktatása a magyar tannyelvű osztályokban, de ahhoz, hogy ennek eredményét mérni lehessen, végig kellene vinni az új tanterveket és tankönyveket legalább nyolcadik osztályig, amikor a záróvizsgán a diákok bizonyíthatnák, hogy milyen nyelvi készségekkel, képességekkel rendelkeznek. Jelenleg a hatodikosok a legnagyobbak, akik sajátos tanterv és tankönyv alapján tanulják a román nyelvet, ez a nemzedék lesz az első, amelynél az eredményt mérni lehet – mondotta.

A szakember kitért arra, a magyar tanítóknak a véglegesítő és fokozati vizsgán, valamint a végleges állásra pályázóknak az erre vonatkozó vizsgán román gyermekirodalomból és a román nyelv tanításának módszertanából is bizonyítaniuk kell, hogy felkészültek, ezért semmiképpen nem nevezhetőek szakképzetleneknek ezen a téren. A megszerzett jog alapján tanítják a román nyelvet,

képzésük pedig kimondottan arra irányult, hogy a betűtanítástól a negyedik osztályban megkövetelt ismeretekig minden korszakban helyesen alkalmazzák a megfelelő módszertant.

Kocsis Annamária szerint, mivel a román szakos tanárok képzése nem tartalmazza azokat az elemeket, amelyekre az elemi oktatás épül, nehezen elképzelhető, hogy egyik napról a másikra tudni fogják, hogyan kell az előkészítőben és első osztályban játékos szituációk révén és kommunikációs gyakorlatokkal felkelteni a gyermekek érdeklődését a román nyelv iránt, majd másodikban a magyar betűtanításra építeni a román ábécé oktatását, betartva annak sajátos módszertanát.

A tanfelügyelő arról is beszámolt, hogy 2012-től, az új tantervek bevezetésétől több rendben voltak képzések a magyar tanítók számára a nem anyanyelvként jelölt román nyelv oktatására, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanárai által tartott tanfolyamokon három év alatt a 440 háromszéki magyar tanítóból kétszázan vettek részt, a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Házánál szervezett hasonló képzések iránt pedig folyamatos az érdeklődés.  

A tanfelügyelő véleménye egybehangzik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai indoklásával. Tegnap közzétett közleménye szerint az RMPSZ felelőtlen lépésnek tartja, hogy tíz nappal a tanévkezdés előtt olyan radikális változást vezetnek be, amelyet sem előzetes felmérés, sem az érintettekkel és szakemberekkel való konzultáció nem előzött meg. Az oktatási törvény 263. számú cikkelyének módosítása értelmében „a kisebbségek nyelvén történő elemi oktatásban a román nyelv és irodalom órát felsőfokú tanulmányokkal rendelkező szaktanárok tartják”, ami 3000 magyar tanítót és 52 000 gyermeket érint, a rendelet 2018. augusztus 31-től, a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számítva érvényes – ismerteti a pedagógusszövetség. A szakmai szervezet szerint csúfot űznek a tanítói hivatásból és az állami felsőfokú intézmények diplomáiból. Az RMPSZ országos elnöksége kéri, lássák be, hogy tévedés történt, és vonják vissza ezt a rendeletet a lehető legrövidebb időn belül.