Nem közösködik senkivel, az RMDSZ önállóan indul a választásokon. S ez a döntés — úgymond — végleges. Ezt tette ezelőtt négy évvel is — egyedül ő, az ő pártja képviselte a magyarságot, azaz — fűzzük hozzá — önmagát. Ehhez akkor az kellett, hogy a potenciális ,,ellenfelet" lesöpörje a pályáról, ne engedje megjelenni a ,,meccsen". Más körülmények között, más módszerekkel ugyanezt tenné most is. Az egységes magyar érdekképviselet gondolatát söpörte le az asztalról. Nem. Ők az egyetlenek, csak ők képviselhetnek bennünket, magyarokat.
Ám mi, székelyföldi magyarok másképp gondoljuk ezt.
Történelmi lehetőség adatott nekünk! Történelmi lehetőség a székelység önálló parlamenti képviseletére.
Az előzőekben — főleg Tőkés László székelyföldi elsöprő sikerével — bebizonyosodott: a székelység kezd látni. Kezd lehullani szeméről a hályog. A Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett és megtartott ,,nem hivatalos népszavazás" — melynek hivatalossá tételét, vagy hivatalossága kiharcolását ugyanúgy az RMDSZ akadályozta meg — igazolta: a székelység önálló politikai entitásnak érzi, vagy kezdi érezni magát, s igenis: autonómiát akar. Autonómiát a Székelyföldnek! — mondjuk. Az RMDSZ is mondta már, de kizárólag csak kampányokban, s kampány után mindent megtett, hogy ama autonómia-gondolat ne kerülhessen többet előtérbe, hogy annak nyakát lehessen szegni.
Ám most: itt a történelmi lehetőség. A Magyar Polgári Párt ölébe hull a lehetőség, hogy kiálljon, igazából kiálljon népünk képviseletéért. Kiálljon az autonómiaharc megvívására, az autonómia ügyének győzelemre vitelére. Reális lehetőséget nyújt erre az új parlamenti küszöb: hat képviselőt és három szenátort kell bejuttatnunk a választásokon. S ezt már maga Háromszék nagyban megalapozhatja. Bevihetjük mind a három képviselőnket és mind a két szenátorunkat. Hiszen az egyfordulós választásokon egyszerű többségre van szükség. És ez az egyszerű többség adott. Bizonyították a Tőkés Lászlóra leadott szavazatok. És a többi megye magyarsága is minden bizonnyal meg fogja tenni a magáét. Nem kell ehhez több, csak felismerni: ki kell állnunk a saját érdekeink mellett, mint ahogy tettük, amikor 1989 hősét juttattuk be az Európai Parlamentbe.
2008 novemberében új korszak kezdődhet a székelység — és közvetve, mert nem lehetünk köldöknézők —, az egész romániai magyarság életében.
