A magyar–román jószomszédi kapcsolatok megtartása mellett, az európai keretek között fel kell hívni a figyelmet arra, hogy legitim a magyarság igénye a székelyföldi autonómiára – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén.
Szili Katalin kifejtette: Európának jelentős hiányosságai vannak a saját közösségeivel szemben, azokkal szemben, akik itt születtek és itt szeretnének boldogulni. Európában nincsenek középpontban azok a kérdések, amelyek az őshonos kisebbségek sorsát illetik, és Európa hajlamos az őshonos kisebbségeket összemosni azokkal, akik a legutóbbi időkben találtak otthonra a kontinensen – vélekedett. Úgy látja, az EU szívesebben teszi a nemzeti kisebbségek ügyét abba a nagy kosárba, amely minden más kisebbségé is. A miniszterelnöki megbízott a székelyföldi területi autonómiaigénnyel kapcsolatban kijelentette: olyan területi igényről van szó, amely Európában sok helyen már valóság.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a november 18-ra Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlés már a harmadik olyan alkalom, amikor a székelység egészét érintő kérdésekben a székelyek nagy számban összegyűlnek.
Mint Izsák Balázs mondta, a nagygyűlésnek van egy racionális vetülete, ami azt jelenti, hogy világosan és részletesen látják azt a jövőképet, amelyet Székelyföldnek szánnak. Másrészt van egy érzelmi vetülete is, hiszen a nemzeti hovatartozás „nem képzelhető el érzelmek nélkül” – fogalmazott.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kiemelte: még ha az autonómiatervezetek érzékenyen is érintik a román többséget és sikertelenek is az elfogadtatásukra tett próbálkozások, fel kell lépni az érdekükben, az erdélyi magyar közösségnek ugyanis nyomot kell hagyni. Kitért rá: egy nemrégiben készített felmérés szerint egy székelyföldi magyar legnagyobb vágyai között szerepel az autonómia, de az emberek többet vártak, mint amennyi történt az elmúlt évtizedekben. A közösség tényleges előrelépést vár el, különben egyre nőni fog a közöny az autonómia kérdésében – közölte.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli modell analógiájaként fogalmazódott meg, ami egyszerűvé teszi az autonómiaigény nemzetközivé tételét, hiszen azt mutatja, hogy azt szeretnék, ami ott már bevált és működik. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az autonómia nemcsak a politikusoknak fontos, hanem a mindennapi életet befolyásolja – mondta.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta: konszenzusra van szükség a politikai pártok és a civil szervezetek között, különben hiába küzdenek az autonómiáért, sosem érik el. Amíg a közösség azt érzi, hogy nincs egyetértés a szervezetek között az autonómia ügyében, vagy azt, hogy vannak, akik politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből a kérdésből, nem fogja támogatni a törekvéseiket – magyarázta. Hozzátette: márpedig tömegbázis nélkül nehéz eredményt elérni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke kijelentette: „az autonómia nem egy megoldás, hanem a megoldás” az erdélyi magyar közösség megmaradása, gyarapodása szempontjából.
