A jövő év elején indítja útjára a magyar kormány által támogatott székelyföldi gazdaságélénkítési programját a lebonyolító Pro Economica Alapítvány. Az eddig is erős romániai politikai ellenszélben zajló budapesti segítségnyújtás – amelynek első, kísérleti támogatási programját Maros megyében bonyolították le – Székelyföld esetében némileg módosított formában zajlik majd, és ez alkalommal is elsősorban az agrárágazat fejlesztését célozza.
A Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) közösen összeállított székelyföldi gazdaságélénkítési stratégiát Kozma Mónika, az alapítvány vezetője, az erdélyi gazdaságfejlesztési program felelőse ismertette Tamás Sándor, a megyei önkormányzat vezetője, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere társaságában. Kozma Mónika felidézte: a magyar kormány 2016-ban indította a Kárpát-medencei gazdasági erőtér kialakítására irányuló programot. Ennek része az erdélyi gazdaságfejlesztési program, és lebonyolítója 2017 májusától az általa vezetett szervezet. Az alapítvány vezetője részletesen ismertette a többlépéses, a román hatóságok félelmeit eloszlatni szándékozó diplomáciai párbeszéd után elindított maros-mezőségi támogatási programot, amely a székelyföldi stratégia kidolgozásának alapjául is szolgált.
A program révén 495 pályázó használhatta fel a legtöbb 15 ezer eurós támogatást. Szólt a nehézségekről is, ezek közül a legfontosabb volt meggyőzni a román felet, hogy egy ilyen támogatási rendszer mind a forrásokat biztosító ország, mind a befogadó régiót magában foglaló állam számára előnyökkel járhat. Kozma Mónika példaként említette: az eszközvásárlások után befizetett áfa a központi költségvetésbe vándorolt, a pályázók további adókötelezettségeiről nem is beszélve. Kozma Mónika arról is beszámolt, hogy múlt hónap végén Kolozs és Beszterce megye mezőségi részein is meghirdették a pályázatokat.
Ami a Székelyföldet illető gazdaságélénkítési elképzeléseket illeti, Kozma Mónika elmondta: az RMKT megállapításait szem előtt tartva úgy döntöttek, első körben a nagyobb beruházások támogatására koncentrálnak, a mezőgazdasági, állattenyésztési és feldolgozóágazatot célozzák meg.
Második körben következhetnek a Maros megyében meghirdetett, úgynevezett de minimis támogatások magán- és jogi személyek számára. A nagyobb beruházási pályázatok kiírása nagy valószínűséggel jövő év első felében várható. A keretprogram jövő évi költségvetéséből nagyjából hetvenmillió euró fordítható a székelyföldi fejlesztésekre. Kozma Mónika azt is tisztázta: a program alapját két európai uniós irányelv jelenti, és az mind a magyar, mind a román jogrendbe tökéletesen illeszkedik.
Tamás Sándor és Antal Árpád a program kapcsán tapasztalt román aggodalmakra reagált, egyebek mellett rámutatva: a Székelyfölddel szemben Bukarest által alkalmazott százéves gazdasági diszkriminációt szem előtt tartva nem kellene lelkiismeret-furdalást érezni annak kapcsán, hogy a román állam mennyit nyer vagy esetleg nem nyer a magyar állami támogatás nyomán. Az elöljárók szerint száz év után lehetőség nyílik arra, hogy a magyar kormány támogatásával a szülőföldön való boldogulás gazdasági feltételeit is meg lehessen teremteni közösségi együttműködéssel. A program kapcsán megjegyezték: az, hogy a román politikumot száz év rombolást követően ez is zavarja, azt jelenti, jó kezdeményezésről van szó, amely ráadásul olyan égető problémákra is megoldást jelenthet, mint a földtulajdon rendezése.
