A világon mintegy 37 millióan élnek HIV-fertőzéssel vagy AIDS-betegséggel, a becslések szerint 1,8 millió új esetet diagnosztizálnak évente. Se védőoltás, se gyógymód nincs a kór ellen, bár kezelésében nagy előrelépések történtek. Emellett új, az eddigieknél hatékonyabb, HIV-vírus elleni oltóanyagot teszteltek sikerrel – írta a BBC hírportálja.
A vakcina kifejlesztése hatalmas kihívásnak bizonyul, részben azért, mert a vírusnak nagyon sok törzse van, részben azért, mert mutációk útján képes elkerülni az immunrendszer támadásait. Korábbi próbálkozások a HIV-vakcina kifejlesztésére egy-egy törzsre irányultak, amely a világ egy-egy régiójában található. Az új szert azonban „mozaikosra” tervezték, és azt remélik, hatékonyabb védelmet fog nyújtani a vírus szinte korlátlan számú törzse ellen.
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológus főorvosa az AIDS elleni világnap alkalmából (december 1.) a szűrés fontosságára figyelmeztetett. A rizikócsoportba tartozóknak – homoszexuálisok, intravénás droghasználók – kiemelten fontos, hogy elmenjenek szűrésre. Elmondta: a fertőzöttek megfelelő kezelés mellett gyakorlatilag vírusmentesek, nem fertőznek tovább, családot alapíthatnak. A HIV-fertőzés utolsó szakaszaként kialakuló AIDS-betegség lappangási ideje 10–15 év, a betegségben elhunytak mindig azok közül kerülnek ki, akik nem tudták, hogy fertőzöttek. Minden negyedik-ötödik ember az AIDS-betegség végstádiumában jelentkezik, amikor már nem lehet biztosan meggyógyítani – tette hozzá. Kiemelte, hatalmas a tudatlanság a betegséggel kapcsolatban, az emberek félnek a betegektől és félnek a fertőzéstől is, ugyanakkor mindenki úgy érzi, hogy őt nem támadhatja meg a kór. Közölte, a HIV-fertőzöttség ugyan nem gyógyítható, de rendkívül jól kezelhető. Akiről kiderül, hogy vírushordozó, élete végéig gyógyszeres kezelésben részesül, a gyógyszerek azonban korszerűek, és nincsenek súlyosabb mellékhatásaik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban döntött az AIDS elleni világnap megtartásáról, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a kór elleni nemzetközi összefogásra. Az ENSZ AIDS-ellenes programjának (UNAIDS) eredeti, 2014-ben meghatározott célkitűzése az volt, hogy 2030-ig megszüntessék a HIV-vírus terjedését. A cél azonban egyelőre nem látszik elérhetőnek, a világ bizonyos országaiban és régióiban a járvány ismét erősödik.
Becslések szerint 1983-ban, az első megbetegedés regisztrálása óta több mint 77 millióan fertőződtek meg a vírussal, 50 százalékuk pedig meg is halt AIDS-betegségben. 2000 és 2017 között 27,4 millióról 36,9 millióra emelkedett a HIV-vírussal élők száma, 2017-ben pedig 1,8 millió új beteget regisztráltak. A gyógyszerek fejlődésével azonban egyre többen részesülhetnek kezelésben: míg 2000-ben 611 ezren, 2017-ben már 21,7 millióan kaptak ellátást. (MTI-i)
