Az Európai Unió kész szerepet vállalni a grúziai békefenntartásban, a ,,helyszínen" is — derült ki az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli rendkívüli találkozóján. A részvétel formája azonban nem dőlt el, arról további egyeztetések zajlanak majd az unióban. Azt is leszögezték, hogy az EU más nemzetközi szervezetekkel együttműködve kíván bekapcsolódni a rendezésbe.
A külügyminiszterek határozottan támogatják, hogy az unió megfigyelőket vagy békefenntartókat küldjön az orosz—grúz tűzszünet betartásának ellenőrzésére Dél-Oszétiába, Grúzia szakadár területére — közölték brüsszeli diplomáciai források. Megerősítette ezt sajtótájékoztatóján az elnöklő Bernard Kouchner francia külügyminiszter is. Hozzátette mindazonáltal, hogy több tagállam szeretne erről előbb egy ENSZ-határozatot is a Biztonsági Tanácsban.
Sürgették a miniszterek az elmúlt napok — egyes források szerint akár kétezer halálos áldozattal járó — harcai után kedden elhatározott grúz—orosz fegyvernyugvás szigorú betartását mindkét oldalon. A zárónyilatkozatban felszólították a feleket, hogy tartsák tiszteletben mindazon kötelezettségvállalásaikat, amelyek a valódi tűzszünet bevezetésére és jóakaratuk kinyilvánítására vonatkoznak mind a konfliktus helyszínén, mind az érintett körzetekben.
A zárónyilatkozat teljes egészében tartalmazza azt a hat fő pontot, amelyet először Nicolas Sarkozy elnök rendezési kezdeményezése foglalt magában. Így uniós álláspontként tekinthető az erőszak mellőzésének, az ellenségeskedés végérvényes befejezésének, a humanitárius segítség beengedésének követelése, valamint a grúz és orosz erők visszavonulása korábbi pozícióikba, illetve nemzetközi tárgyalások sürgetése.
Nagy hangsúlyt kapott a brüsszeli felszólalásokban a grúziai függetlenség és területi épség megőrzése. Egyes tagállamok külön utaltak arra, hogy ez hiányzik a Sarkozy-terv pontjai közül.
Azt is fontosnak tartották a miniszterek, hogy az unió ne próbálja a bíró szerepét játszani a konfliktusban, hanem legyen kiegyensúlyozott. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter sajtótájékoztatóján Oroszország elszigetelésének veszélyeire intett.
A humanitárius segítség és az újjáépítés megkezdésének jelentőségét ugyancsak kiemelték a miniszteri ülésen. Az Európai Bizottságot képviselő Olli Rehn jelezte, hogy az eddig bejelentett egymillió euró után hamarosan további 8—10 millió eurós segítségről születhet döntés.
Lengyelország felvetette azt is, hogy az EU hívjon össze magasabb szintű kormányfői találkozót is rendkívüli jelleggel, de erről nem született döntés.
Meghallgatták a találkozón Eka Tkeselasvili grúz külügyminisztert, aki sürgette, hogy az unió legyen jelen a helyszínen, és segítsen megállítani az erőszakot.
Egyúttal jelezte, hogy Gori városnál még folytatódnak a orosz támadások.
A találkozót lezáró sajtótájékoztatón Kouchner megerősítette azt is, hogy a miniszterek szeptember eleji kötetlen találkozójukon áttekintik az unió és Oroszország viszonyát.
Mások mellett Nagy-Britannia és néhány kelet-európai ország sürgette, hogy a grúziai történések fényében az EU vizsgálja felül azt a tervét, amelynek keretében szorosabbra fűzi kapcsolatait Moszkvával.
Ugyancsak a szeptemberi avignoni külügyi találkozón tekintik át azt a tervet, amelyet mostani megbízatás alapján az Európai Bizottság és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai EU-főképviselő készít az esetleges uniós békemegfigyelő vagy -fenntartó tevékenységre.
