A találkozó célja, hogy a korai fejlesztésben érdekelt szereplők tudjanak egymásról, hangolják össze  a tevékenységeket, hozzanak létre olyan hálózatot és szakember-adatbázist, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekek érdekében közösen a legtöbbet tudják tenni – fogalmaztak a szervezők. Sógor Enikő pszichológus , a Prosperitas Vitae Egyesület elnöke, a korai fejlesztés elkötelezett erdélyi frontembere ismertette azokat a tevékenységeket, amelyekkel a konkrét fejlesztő és rehabilitációs munka mellett elő kívánják mozdítani ennek a komplex ellátási ágazatnak az ügyét. Képzéseket szerveznek, törvénytervezetet készítenek, egész Erdélyt átfogó szakmai hálózat kiépítésén munkálkodnak, a védőnőrendszer vissza­állítását szorgalmazzák és tevékenységeikbe bevonják a szülőket is, hisz ők a leginkább érintettek.

A gyermek bárhogyan születik, a legjobbat, a legtöbbet kell kihozni belőle, és ez leginkább csak akkor sikerülhet, ha az adott fejlődési rendellenességet, a bármilyen területen jelentkező lemaradást, zavart korán diagnosztizálják és tesznek is a korai intervencióért – mondta a szakember.

Ez mindenkinek feladata, aki részt vesz a gyermek életében, így tudatosítani kell az emberekben, hogy mi minden múlik azon, hogy a hároméves kor előtti intenzív fejlődési szakaszban, majd hétéves korig mit tesznek a gyermekért – hangsúlyozta Sógor Enikő. Leszögezte, összefogással rá kell venni a döntéshozókat, hogy ez állami feladat, s bár vannak vonatkozó törvények, nem alkalmazzák azokat.

A szakemberek elmondták, a veleszületett rendellenességeket korán fel lehet ismerni, de vannak olyan zavarok, amelyek viszonylag rejtettek, ellenben fékezik a gyermeket fejlődésében, és ezekre is éppen úgy figyelni kell, mert később komoly lemaradást idézhetnek elő. A korai fejlesztés interdiszciplináris szolgáltatás, mivel egészségügyi, oktatási, szociális vetülete is van – mondották.

A speciális oktatási egységeknél, a gyermekvédelmi rendszer rehabilitációs központjaiban, fejlesztő foglalkozású civil szervezeteknél dolgozó pszichopedagógusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások, intézményvezetők, orvosok tapasztalataik alapján elmondták: gyakran a szülők nem fogadják el, hogy gyermekükkel probléma van, legyintenek, hogy majd kinövi. Ha beismerik, akkor is tanácstalanok, bizonytalanok, nem férnek hozzá ellenőrzött információkhoz, nem kapnak kellő bátorítást vagy nem áll módjukban a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Itt arra utaltak, hogy kevés az államilag biztosított ingyenes fejlesztőprogram. Egy részt vevő szülő elmondta, a szakemberek közötti összedolgozásra lenne szükség, mert nem elég, ha a gyermek egy adott területen megkapja a szükséges fejlesztést, de máshol lemarad, egységben kellene gondozni minden esetet.

A megyei tanfelügyelőség, a gyermekjogvédelmi igazgatóság, a megyei közegészségügyi igazgatóság, a helyi önkormányzat és civil szervezetek képviselői, egy jelen lévő családorvos és kollégái a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházból, valamint minden résztvevő arra vállalkozott, hogy a korai felismerés, fejlesztés, rehabilitáció érdekében eddig is végzett feladatok mellett a korábbinál is szorosabbra fűzi kapcsolatát azokkal, akik az egységes fejlesztés révén segítik a gyermekeket. A szakterületen dolgozók közös adatbázist és helyi munkacsoportot hoznak létre, amely a tervek szerint egyik láncszeme lesz az erdélyi hálózatnak.