Ideiglenes politikai megállapodásra jutott a román EU-elnökség és az Európai Parlament a szülők és gondozók szakmai és családi életének egyensúlyára vonatkozó direktíva tekintetében – adta hírül január 25-én a munkaügyi és társadalmi igazságosságért felelős minisztérium.
Marius Budăi munkaügyi miniszter közölte, hogy az irányelv a nők munkavállalását, a férfiak és nők közötti családi feladatok egyenlő elosztását, ugyanakkor pedig a nemek közti bérkülönbségek csökkentését szorgalmazza, és konkrét jogokat szögez le az európai állampolgárok számára. Az irányelv célja emellett a szülők, gondozók munkaerőpiachoz való hozzáférésének javítása is, és standardokat szab meg a gyermeknevelési szabadságra, az apasági szabadságra, a munkavégzési körülmények rugalmassá tételére vonatkozóan – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség.
Az MTI információi szerint az új szabályoknak köszönhetően a dolgozó nők és férfiak egyenlő mértékben kivehetik majd részüket a gyermekek és a rokonok gondozásával kapcsolatos teendőkből. A megállapodás alapján az apa gyermeke születésekor legalább tíz munkanapos apasági szabadságot kaphat, amely időre a táppénznek megfelelő díjazás jár. A megállapodás rögzíti továbbá, hogy az eltartott hozzátartozókat gondozó munkavállalók évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságot kaphatnak. Az új szabályok emellett megerősítik valamennyi szülő, illetve az eltartott hozzátartozókat gondozók jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek munkáltatójuktól.
A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv számos új vagy magasabb szintű követelményt határoz meg a szülői, az apasági és gondozói szabadságra, valamint a rugalmas munkafeltételek kérelmezésének jogára vonatkozóan.
Figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások igényeit, és biztosítja, hogy az új szabályok ne érintsék aránytalanul őket. Az irányelvet szakpolitikai és finanszírozási intézkedések egészítik ki, támogatva a tagállamokat az elbocsátás elleni védelemre vonatkozó hatályos jogszabályok végrehajtásában, hivatalos gondozási szolgáltatások kialakításában, valamint a második keresőket a munkavállalástól visszatartó gazdasági tényezők kezelésében.
A létrejött megállapodást ezt követően az Európai Parlamentnek és az uniós tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia.