A Kovászna megyét is magában foglaló Központi Fejlesztési Régióban a Szépmezői Öntözővíz-felhasználók Szervezete egyedüliként nyújtott be öntözőrendszer fejlesztésére vonatkozó pályázatot, ezért kitüntetésben is részesültek, amit dr. Bartha János, a szervezet tiszteletbeli elnöke vett át Gyulafehérváron. Ha elvégzik a munkálatokat, közel ötszáz hektáron a nagytermelők – a Timate, MP Agro, Agrowest, Agroland, Solfarm, Elit Agro, Plant Consult vállalkozások – öntözhetnek, a többi területen meg a kistermelők gazdálkodhatnak jobb körülmények között. Utóbbiak „tálcán” kapják az öntözőrendszert, semmivel nem kellett hozzájárulniuk a munkálat előfinanszírozásához (amit a szervezet tagjai vállaltak fel). A rendszer üzembe helyezésekor viszont belépési díj ellenében lehetnek az öntözővíz-használók szervezetének tagjai.

A szépmezői öntözőrendszert 1974-ben létesítették. 1986-ban került sor részleges felújítására (akkor számolták fel a veszteséggel működő vályús csatornarendszert is), de az eltelt 45 év alatt a föld alá fektetett azbeszt alapú betoncsövek elavultak, nem bírták az öntözőfejek működéséhez szükséges két atmoszféra nyomást, gyakoriak voltak a csőtörések. Az öntözésre pedig egyre inkább szükség van, így elkerülhetetlenné vált a rendszer teljes körű felújítása – számolt be az előzményekről dr. Bartha János.

A Szépmezői Öntözővíz-felhasználók Szervezete a 4.3-as számot viselő Intézkedés nyújtotta pályázati lehetőséget használta ki. Az öntözőrendszer felújításához szükséges közel egymillió eurós befektetés finanszírozására – amihez nem kell önrésszel hozzájárulniuk – benyújtott pályázatukat nyertesnek nyilvánították.

Az elavult csőrendszer cseréjét a szépmezői ipari parkkal szemben, a vasút szomszédságában lévő szivattyúháztól kezdték meg (ide a vizet az Oltból, a gidófalvi szivattyúháztól továbbítják – ez utóbbi a talajfeljavító vállalat tulajdonában van). 5147 méter hosszúságban cserélték ki a fő nyomócsöveket, ezek átmérője 180–500 milliméter közötti. A fő nyomócsövekre további 17,5 kilométernyi vezeték csatlakozik, ezekre szerelték az úgynevezett „antennákat” (szám szerint 245 darab), melyek az öntözőgépek csatlakozását teszik lehetővé. A dobrendszerű öntözőgépek a víz nyomásától meghajtva 500 méter hosszúságban tudnak haladni, az öntözőszárnyak 48 méter szélességben locsolnak – avatott be a műszaki részletekbe dr. Bartha. Hátravan még a szivattyúház felújítása. Ha elkészül, működőképessé válik a felújított öntözőrendszer – összegzett dr. Bartha.

Az öntözés gazdasági szempontból igen jelentős, mivel feloldja a műtrágyát, így a növények számára lehetővé teszi a tápanyagfelvételt, s biztosított lesz a termés. Az öntözéssel akkor juttathatjuk vízhez a növényeket, mikor a biológiai szükségletük megköveteli – húzta alá annak fontosságát dr. Bartha.

Egyre kevesebb a természetes csapadék mennyisége

A klímaváltozás komoly hatással van a mezőgazdaságra, az öntözés egyre nélkülözhetetlenebb lesz. Szépmezőn 50 évvel ezelőtt az éves átlaghőmérséklet 7 Celsius-fok volt, ma már 9. Tavaly áprilisban az átlaghőmérséklet 4,7 Celsius-fokkal haladta meg az ötvenéves átlagot. Májusban hasonló volt a helyzet. Aki tudott öntözni, annak lett termése, aki nem, az gyenge eredményeket ért el. Később, júniusban lett ugyan eső, de ez a gombabetegségek terjedésének kedvezett. Nem véletlen, hogy pityókakrízis van nemcsak nálunk, hanem egész Európában – tudtuk meg a szakembertől.

Szépmezőn az utóbbi ötven évben a csapadékátlag négyzetméterenként 600–800 mm között mozgott. Tavaly 700 mm volt és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A kevés eső Szépmező földrajzi fekvésének következménye, mivel a környező hegyek elvonják a csapadékot. Tovább rontja a helyzetet, hogy a csapadék nagy része ősszel és télen hull, míg a május és július közötti időszakban, amikor a növényeknek a legtöbb vízre lenne szüksége, kevés az eső.

Szépmezőn a burgonya a fő kultúra, ezt pedig öntözés nélkül nem lehet gazdaságosan termeszteni. Az étkezési burgonya termesztésének hektáronkénti költsége eléri a 25–30 ezer lejt. A burgonyavetőmag előállítása még drágább, megközelíti a hektáronkénti 35 ezer lejt is. A minősített ültetőgumó kilója 4,5 lejbe kerül, egy hektárra 3000 kilogramm szükséges. Drága kultúra, a „bizonytalanba” kell rengeteg pénzt befektetni, mivel soha nem lehet tudni, milyen lesz a termés.

– A burgonya a szegények eledele és a gazdagok kultúrája – a közmondás is jól érzékelteti a burgonyatermesztés költségességét, de egyben fontosságát is. Mindez elengedhetetlenné teszi, hogy a burgonya az ültetéstől a szedéséig mindig az optimális időszakokban és kellő mennyiségben kapjon vizet – húzta alá dr. Bartha.

Újabb pályázatra készülnek

Szépmezőn további munkálatokat is terveznek, újabb 350 hektáron újítanák fel, bővítenék az öntözőrendszert. Az elmúlt napokban jelent meg pályázati kiírás, melynek segítségével újabb vissza nem térítendő támogatást nyerhetnének el, de a pályázás feltétele, hogy előbb végezzenek a már megkezdett munkálattal, történjen meg az átvétel.

Az új kiírás keretében nemcsak az öntözőrendszerre kaphatnának finanszírozást, hanem lehetőségük lenne dobrendszerű öntözőgépek vásárlására is. Ez újabb lehetőség, mivel egy öntözőgép ára 30–35 ezer euró között mozog.

A most zajló munkálatról szólva dr. Bartha így összegzett: „elégtétel, hogy az egész terv jó úton halad, végéhez közeledik a munka. Az is jó érzés, hogy Gyulafehérváron is felfigyeltek a projektre, ígérték, hogy a továbbiakban is támogatják a szépmezői öntözőrendszer fejlesztését, bővítését”.