A Gödri Ferenc Általános Iskola dísztermében tartott fórumra a megszólítottak közül igen kevesen voltak kíváncsiak, akik mégis fontosnak tartották, jobbára középkorúak, illetve az idősebb korosztályt képviselték. Köszöntőjét követően Veres-Nagy Tímea projektmenedzser vázolta a hátrányos helyzetű városrészek fejlesztését célzó pályázat főbb jellemzőit, a Csíki negyedet érintő konkrétumok közül viszont csupán azt sikerült elmondania, hogy egy közösségi központ kialakítását tervezik a temetődomb alatti nagy tömbház jelenleg kihasználatlan, korábban kereskedelmi célokat szolgáló részén.

Ekkor egy lakótársulási gondnok szólalt fel, aki az érintett ingatlan igencsak elhanyagolt állapotát tette szóvá, és megjegyezte, a hetvenes években még nagyon szép volt a Csíki negyed, most az ellenkezője, „miért nem tud olyan lenni, mint a város többi része?” – tette fel a kérdést a hölgy a találkozón jelen lévő Tóth-Birtan Csaba alpolgármesternek. Ezzel tulajdonképpen egyfajta panaszáradat indult, az elmúlt évek során felhalmozódott sérelmek hangzottak el. A helyiek főként a 27-es tömbház – „a Csíki negyed gócpontja” – és környékének tűrhetetlen állapotára és az ott lakó cigányok viselkedésére tértek ki több alkalommal is, szóvá tették egyebek mellett, hogy sokan az ablakon dobják ki a szemetet, a rendetlenkedőkkel még a helyi rendőrség sem tud szót érteni, s ha ki is jönnek a negyedbe, a járőrök nem szállnak ki autójukból – mondták. Javaslatként elhangzott, költöztessék ki a rendbontókat, az adósságot felhalmozókat a 27-esből, sőt, volt, aki a tömbház lebontását javasolta megoldásként.

Egy idős asszony arra panaszkodott, szép lakásukat amiatt nem tudják eladni, mert a kifogásolt tömbház közelében van, így értéke is megcsappant.

Válaszában az alpolgármester leszögezte: az érintett tömbház 75 lakásából csupán 10 az önkormányzaté, a többi magántulajdon, törvény pedig nincs arra, hogy valakinek a lakását lebontsák. „Nem is szeretném, hogy legyen, mert akkor bárkiét lebonthatnák” – jegyezte meg. Elmondta, az önkormányzat rendezni kívánja az ingatlan sorsát, esetleg felvásárolnák és ezt követően lebontanák, ám azzal egy időben az ott élők lakhatását is meg kell oldani, ami bonyolítja a helyzetet. Ugyanakkor cáfolta azt a megjegyzést, hogy a Csíki negyedben rosszabb a helyzet, mint az Őrkőn. A Sing-Singgel kapcsolatos panaszokra reagálva kifejtette, a lakókkal együtt „a probléma átköltözött a Mikes Kelemen utcába”, ám ha az üresen maradt épületet felújítják, még jó tömbház lehet belőle.

Fotó: Vargyasi Levente

Veres-Nagy Tímea rámutatott, amennyiben elkészül a közösségi központ, olyan tevékenységeket indíthatnak, amelyek a gyermekek esetében az iskolaelhagyást hivatottak megelőzni, az írás-olvasás elsajátítását segítenék, és ezzel egy időben szakemberek bevonásával igyekeznek azokon segíteni, akik valamilyen formában megrekedtek egy szinten, hogy kitörhessenek, változtassanak életükön. Erre jól bevált, sikeresen alkalmazott módszerek állnak rendelkezésre, amennyiben a beavatkozásokat már fiatalkorban elkezdik, el lehet érni a változásokat – szögezte le.

A cigányokkal kapcsolatos felháborodások nyomán Majláth-Szabó Attila szólt hozzá a beszélgetéshez, megjegyezvén, éppen azért ment el a fórumra, mert maga is cigány, és arra hívta fel a figyelmet, csak úgy tudott helyzetén változtatni, hogy emberek, intézmények segítettek rajta. A Csíki negyedben több nemzetiség próbál együtt élni, van, akiknek sikerül, másoknak nem – mondta –, ám felháborodástól függetlenül csak akkor tudnak igazán segíteni egymáson, ha megértőek – vélekedett. A jelenlévők elismerték, a lakónegyedben élő cigányok közül sem mindenki vádolható rongálással, nemtörődömséggel, egy hölgy jó példaként éppen szomszédját nevezte meg, hiszen munkáját rendesen elvégzi és tisztességtudó – mondta.

Az, hogy egy lakónegyednek mitől lesz jó vagy rossz a hírneve, nem azon múlik, hogy van-e aszfalt vagy nincs az utcáin, hanem azon, hogy mi és hogyan történik ott, illetve az emberek miként reagálnak rá – jegyezte meg a projektvezető. Jó példaként hozta fel, hogy a Csíki negyedi óvoda bölcsődéje nagyon népszerű, a városból sokan viszik oda kisgyermekeiket. Válaszként a helyiek nyomatékosították: a 27-es tömbház nélkül a Csíki negyeddel sem lenne gond. Volt, aki úgy látta, a Sing-Sing felszámolásával, az ott élők átköltözésével romlott jelentősen a környék állapota. Javasolták azt is, mérjék fel az ingatlanban élők helyzetét, a lakásokat, s találjanak ki egy programot azok számára, akik nem tudják elsajátítani a minimális viselkedési normákat.

Szó esett arról is, hogy a tömbházlakók teljes adóssága kamatok nélkül 400 ezer lej, a 75 családból csupán hatnak nincs tartozása, a többiek tízezer lej körüli díjhátralékot halmoztak fel.

A lakótársulási gondnok szerint azonban volna olyan érdeklődő az épület iránt, aki felvásárolná, majd öregotthonná alakítva működtetné a továbbiakban. Tóth-Birtan Csaba alpolgármester a részletek tisztázása kapcsán találkozót szorgalmazott, és hozzátette, nem várható el az önkormányzattól, hogy a lakókat kiköltöztesse és a város végére kivigye, szabadon engedje. Úgy vélte, egy jó közösség megteremtése külső segítséggel, csakis jó szóval lehetséges, nem pedig erőszakkal. Az elöljárót a továbbiakban a hőszigetelésről, a sétányok és utcák javításáról is kérdezték a résztvevők, a közvilágítás megoldásának szükségességét is jelezték.

Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség igazgatója arra biztatta a lakótársulási gondnokokat, éljenek a bértámogatások lehetőségével, keressék meg azokat, akik dolgozni akarnak, alkalmazzák őket takarítónak, zöldövezetek karbantartására (javaslatát egyébként örömmel fogadták). Fontosnak tartotta, hogy a negyedben élő állástalanok bekapcsolódjanak a képzésekbe, szakmát tanuljanak, mert csak ezáltal tudnak kilépni jelenlegi helyzetükből. Úgy vélte, jó példákkal cselekvésre lehetne bírni az embereket.

Állítását megerősítette a fórum házigazdája, Albert Andrea iskolaigazgató is, aki elmondta, a tanintézmény és az óvoda körüli munkákban őket segítő cigányok tisztességgel és nagyon jól dolgoznak. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy míg a lakónegyedi óvodában nagyon sok a gyermek, az iskolában alig gyűl ki egy-egy osztálynyi tanuló, mert sokan a cigányok jelenlétére hivatkozva választanak más tanintézményt gyermeküknek. Ezt a menekülés jeleként értékelte, s rámutatott, a Csíki negyedi iskolában ugyanazt megkapják a gyermekek, mint máshol. Cáfolta ugyanakkor, hogy a cigány gyermekekkel ne lehetne eredményesen foglalkozni. Intézményvezetőként a lakosság egy részével kapcsolatba kerül, és úgy érzi, „valamit feladott ez a negyed, amit nem szabadott volna” – fogalmazott. Mint mondta, túl kellene lépni azon az állapoton, amikor azt nézzük, hogy ki cigány, ki magyar, miközben a tanintézmény román tagozata megszűnik.

Veres-Nagy Tímea szerint legkorábban májusban indulhat el a helyi pályáztatási folyamat, s várhatóan jövő év elején érkezhet először pénz Sepsiszentgyörgyre a fejlesztési tervben foglaltak kivitelezésére. Kérdésére a résztvevők megerősítették, szeretnék, ha időről időre találkozhatnának, megvitathatnák a Csíki negyedet érintő gondokat, fejlesztési elképzeléseket.

A Csíki negyedet érintő, uniós forrásokból finanszírozott beavatkozások főként a humánerőforrás-fejlesztésre koncentrálnak. A lakónegyedben kialakítandó közösségi központban egyebek mellett munkába állást segítő tájékoztatást, tanácsadást biztosítanak majd, de lesz munkaközvetítői szolgáltatás is, emellett felnőtt- és szakképzést is lebonyolítanak itt. Támogatják új vállalkozások elindítását, a kirekesztett közösségekből alkalmazó cégeket pedig a bérköltségek fedezésében segítik. Fontos eleme az elképzeléseknek többek közt a Második esély program, a nyári óvoda elindítása, valamint az iskolai szegregációt és a korai iskolaelhagyást megelőző program is. Közösségfejlesztő programok mellett szociális, beteggondozási, egészségügyi szolgáltatások indítása is része a projektnek, de lesz jogi tanácsadás is, amely a személyi okmányok, a tulajdonjog, a családi állapot és a szociális segélyekre való jogosultság rendezéséhez nyújthat támogatást az igénylőknek.