Ünnep KovásznánEljött az építkezés ideje

2019. március 16., szombat, Közélet

Az erdélyi, székelyföldi magyar közösség számára százötven év után is időszerű a márciusi ifjak szabadságvágya, jogainkért folyamatosan küzdenünk kell – hangzott el Kovásznán a tegnapi ünnepségen. A politikusok, önkormányzati vezetők, egyházi képviselők kiemelték: a forradalom leverése után a magyarságnak sokkal súlyosabb körülmények között is volt ereje újrakezdeni, építkezni

  • Lovas bevonulás Kovásznán. A szerző felvételei
    Lovas bevonulás Kovásznán. A szerző felvételei

A megemlékezés Csomakőrösön, a szabadságharc áldozatainak emlékművénél kezdődött. Elsőként Jeszenovics Albert, a református egyház gondnoka szólt, majd a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta szív diákkórusa kedveskedett a főképp idősekből álló hallgatóságnak.

A kovásznai központi megemlékezés idén is a környező települések lovasainak, cserkészek, diákok, valamint a város elöljáróinak zászlós felvonulásával kezdődött, a helybeli a városi művelődési ház fúvószenekarának felvezetésével és kisdiákok zászlós sorfala mentén. A művelődési ház szomszédságában felállított színpadon Butyka Gyula fogadta házigazdaként a felvonulókat, köztük az idei rendezvény különleges meghívottjait, a székely szablyavívó iskola képviselőit. Az iskola képviselői a szablyavívás több évszázadra visszatekintő – a szabadságharc éveinek harcmodorát is jellemző – mozdulataival tisztelegtek 1848 hősei emléke előtt. Köszöntőbeszédében Butyka Gyula rámutatott: a nagy elődök példáját követve fordítsuk tehetségünket, akaratunkat közösségünk sorsának jobbítására.

Balogh Zoltán református esperes szerint március idusa nemcsak egy pillanatot, egynapos ünnepet jelent, hanem szenvedéssel és örömmel, fájdalommal és igaz­sággal telített másfél évnek az emlékét. Az utókornak meg kell maradnia a küzdelem színterén, meg kell védenie a nélkülözhetetlen értékeket: a házat, a hazát, a szülőföldet, a családot, az anyanyelvet, a szabad vallásgyakorlatot. Bátornak és erősnek lenni, akár a ’48-as elődök, ez a felelősség terhel ma mindenkit – fogalmazott.

Gyerő József, Kovászna város polgármestere a nagy francia forradalom három alapeszméjére, jelszavára – szabadság, egyenlőség, testvériség – hivatkozott. Hat évtizeddel a párizsi forradalom után a márciusi ifjak is a jogegyenlőség, az egyetemes emberi szabadság és a polgári átalakulás alapgondolatait fogalmazták meg, tizenkét pontjukat ők is ugyanabba a három jelszóba összegezték. Megvalósultak-e a jelszavak által képviselt ideálok? Teljesülnek-e a kisebbségi létben élő erdélyi magyarság számára a szabadság, az egyenlő bánásmód, a testvériség feltételei? – tette fel a kérdést a polgármester, majd hossza­san sorolta mindazokat a sérelmeket, amelyek a közösséget sorozatban érik ma is.

Gyerő József szerint sem szabadságról, sem egyenlőségről nem lehet beszélni, emiatt pedig a békés együttélés, azaz a testvériség is csak távoli álomnak tűnik. A magyar közösség nem kér többet, mint amit az egykori forradalmárok is kértek, azt, amit a román állam 1918-ban megígért, és amit az alkotmány most is szavatol: teljes és tényleges, egyéni és közösségi szabadságot és egyenlőséget. Ezek állandó követeléséről egy percig sem szabad lemondani – zárta szavait. Molnár Gergely diákszónok ártatlan kisfiúhoz hasonlította a magyar nemzetet, mely az évszázadok során többször szembesült a világ galádságával, és mely most ugyan szenved, de képes újból talpra állni és szabadnak lenni.

 

 

Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője Kossuth Lajos 1867-ben írt, a magyar önrendelkezés mellett kiálló levelének záró sorait idézve vont párhuzamot a rémuralom lecsengésével továbbra is kilátástalan helyzetű magyarság és a jelenlegi erdélyi közösség sorsa között. A huszadik század sem volt kegyes hozzánk, a rendszerváltás sem hozta el a várt változásokat, a székelység mégis élni akar, és eljött az építkezés ideje is. Benkő Erika úgy vélte, 170 évvel ezelőtt sokkal nehezebb volt hinni az újrakezdésben, az építkezésben, mégis sikerült elérni, hogy Magyarország a korabeli Európa meghatározó szereplője legyen. „Az elődök kitartottak, hittek a magyarság ügyében, ma sokkal szerencsésebb a helyzetünk az Európai Unió és Magyarország segítsége révén. Fontos, hogy élni tudjunk a lehetőséggel” – fogalmazott.

A felszólalók sorát Péter Arthur római katolikus plébános zárta, aki elsősorban a hit megtartásának fontosságát hangsúlyozta. A Tiszta szív gyermekkórus Gyerő Katalin tanárnő vezetésével kórusművekkel és népdalokkal fokozta az ünnep hangulatát, a rendezvény a templomkerti 1848-as emlékmű, valamint a városháza falán elhelyezett Széchenyi-plakett koszorúzásával zárult.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 544
szavazógép
2019-03-16: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Mindennapi szabadságharcaink

Budapest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a lengyel kormányfő társaságában tartott ünnepi beszédében látványos közép-európai felemelkedésről beszélt Európa jövőjét is feszegető beszédében.
2019-03-16: Közélet - Fekete Réka:

Mentsük át a negyvennyolcas értékeket! (Megemlékezés Kökösben)

Manapság a nemzet helyett népet, közösséget említünk, a haza helyett országot, az önfeláldozást pedig az önzés váltja fel – erre a három alapgondolatra építette igehirdetését tegnap a kökösi református templomban Kovács Levente helyi református lelkipásztor. A hagyományos március 15-i ünnepség a kökösi csata emlékművénél zárult, az odáig tartó menet élén a zászlókat lengető fiatalok vonultak.