Ezúttal csupán fúvószenekar vendégszereplését vették igénybe a maksai-eresztevényi ünnepszervezők, és bebizonyosodott: szükségtelen szomszéd faluból, városból hozni vendégelőadókat, ők maguk saját erejükből, saját elképzelésük szerint is nagyon jó ünnepi műsort tudnak összeállítani. Sőt: az idei eresztevényi március 15-i ünnepség teljesebb, méltóságosabb volt az elmúlt évekéhez képest.
Eresztevény ünnepe jól bejáratott forgatókönyv mentén zajlik: Maksán a központban gyülekeznek a Gábor Áron sírhelyéhez kizarándokolók, ki lovon, ki szekéren, de legtöbben gyalog teszik meg a néhány kilométeres távot az eresztevényi temetőig. Tegnap, még mielőtt kiértek volna az ünnepség szereplői a helyszínre, egy kedves közjáték zajlott le: a mikósok – akiknek egyedüliként van kopjafájuk a háromszéki iskolák közül az Emlékezés erdejében – Kubánda Miklós aligazgató vezette különítménye koszorút helyezett emlékoszlopukra, majd Gábor Áron sírjánál néhány énekkel rótták le tiszteletüket a székely nemzet hősének emléke előtt. Az Emlékezés erdeje egyébként újabb kopjafával gazdagodott, a Háromszékről elszármazott, a magyarországi Barcson élő dr. Molnár János és felesége, dr. Perecz Mária állíttatta, és nemzeti ünnepünk alkalmával avatták fel.
A Maksáról kiérkezettek és a helyiek csupán a koszorúzás idejéig veszik körül Gábor Áron síremlékét, az ünnepi műsornak az eresztevényi iskola udvara ad otthont. Idén beszédet csupán Deszke János polgármester mondott, szónoklatában arra buzdította hallgatóságát: akárcsak a márciusi ifjak, a mai fiatalok is vitézül, emberül vállalják a sorsot. Ünnepi műsorral a maksai Orbán Balázs Általános Iskola diákjai készültek, verses-zenés történelmi előadásukat néptáncbemutatóval zárták. A gidófalvi fúvószenekar kíséretében himnuszaink eléneklését követően Szabó Lajos Levente sepsibesenyői tiszteletes mondott áldást.
