„Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – mondta Orbán Viktor kormányfő tegnap Budapesten a Múzeumkertben.
A miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen hangsúlyozta: keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és „ez így van függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel”. Orbán Viktor hangoztatta: „azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól”. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! – tette hozzá. Mint mondta, „szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”.
„Tudjuk, hogy a honfoglalók szabad akaratukból döntöttek a kereszténység mellett, és ragaszkodtak a szabad döntés jogához az oszmánok, a Habsburgok és a szovjetek ellenében is. A szabadság gondolata pedig a kereszténységből sarjad ki, mert Isten előtt minden ember és minden nemzet egyenlő” – mondta. Hozzáfűzte: az alaptörvény is elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. A kormányfő hangsúlyozta: látványos közép-európai felemelkedésre készülünk, hajdanvolt nagyságunk megismétlésére, elsöprő erejű közép-európai reneszánszra.
„Itt vannak velünk a lengyelek ma is, ahogy végig velünk voltak 1848–49-ben és a 20. században is. A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni” – mondta. Orbán Viktor közölte: Közép-Európa legnagyobb, vezető országa Lengyelország. „Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak” – mutatott rá. Hozzátette: „azoknak a birodalomépítőknek, akik ki akarják terjeszteni árnyékukat Közép-Európára, azt üzenjük: mindig számolniuk kell a lengyel–magyar kötelékkel”.
Sohasem győztek le bennünket
Március 15. a nemzeti egység ígérete, „legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a 12 pont –, arra emlékeztet: „a hétköznapi könyöklés és hétköznapi szócsaták fölött legyen egy közös cél, egy nemzeti, amely összetart bennünket” – jelentette ki Orbán Viktor. „Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában” – mondta. Úgy fogalmazott: 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz és mi nem, „kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való”. Nem volt, nincs és nem is lesz még oly erős és olyan agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, „valójában sohasem győztek le bennünket”: „itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük”.
„Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet a birodalmak felett arathat” – mondta.
A miniszterelnök szerint Magyarországon, ha szabadság van, minden van: „boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet”. Kiemelte: „Nekünk a szabadság nem cél, hanem az út, amelyen eljuthatunk a céljainkhoz. S mi, magyarok egyszerű dolgokat akarunk, éppúgy, mint 1848-ban: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat, szerető családot és munkát, amelynek haszna, értelme és gyümölcse van. Ezért a szabadság nekünk nem elvont idea, hanem maga az élet; lélegzetvétel, vérkeringés és szívdobbanás.” Orbán Viktor azzal zárta beszédét: „Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
Egy jobb Európáért
Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért, és ahogy 1848–49-ben, most is az igazság, a szolidaritás és az egyenjogúság oldalán áll – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Múzeumkertben. A lengyel kormányfő beszédében emlékeztetett: a két nemzet barátsága immár több mint ezer éve tart, a múltban több alkalommal is úgy küzdöttek közösen a szabadságért, ahogy most a jövőért szeretnének. Úgy fogalmazott, egy jobb Magyarországért, egy jobb Lengyelországért és egy jobb Európáért harcolnak, mindazokért, akik hisznek a „hazák Európájában”, olyan jövőben, amely a közemberért, nem pedig a felsőbb rétegekért lesz.
Mateusz Morawiecki azt mondta, 171 éve a magyar szabadságharcosoknak sajnos le kellett tenniük a fegyvert, nemzeti zászlóikat azonban nem adták, azokat inkább felszabdalták, elrejtették, hogy elővehessék majd, amikor a jövő reménysugarai megjelennek. „A mi népeink ilyen zászlódarabokból álltak össze és élnek újra együtt barátságban” – hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök. A lengyel kormányfő rámutatott, a két ország nagy költői, Petőfi Sándor és Zbigniew Herbert egyaránt azt mondták, hogy „az egekből fog jönni a segítség”. „Ez legyen az, ami minket összekapcsol, minden magyart, minden lengyelt és az európaiakat” – mondta.
