A politikus hozzátette: elődeink áldozata nemcsak a pillanatnyi politikai helyzetnek szólt, hanem örök mércét állított fel hazaszeretet, hősiesség és tettrekészség terén. Mint kifejtette, március 15. arra is emlékezteti a kárpátaljai magyarokat, hogy a történelem ma is íródik. „A szabadság, melyért őseink harcoltak, ugyanaz a szabadság, melyet nekünk itt és most őriznünk és védenünk kell. Különösen ma, amikor azt kell tapasztalnunk, hogy nagy erők vannak mozgásban azért, hogy a nemzettudatot, az összetartozás érzését fellazítsák és lebomlasszák” – emlékeztetett. Az előkészületben lévő, jogfosztó ukrán nyelvtörvényre utalva rámutatott arra, hogy „az ukrán kormány jogszűkítő törvényekkel támadja a kisebbségeket, nem kevesebbet, mint az anyanyelvünket véve célkeresztbe”. Mivel a nyelv a nemzet lelke, ezért aki egy népet az anyanyelvén keresztül támad, az a legsebezhetőbb, legszemélyesebb pontján sérti – mondta.

A nyelv fontosságáról szólva Bocskor Andrea kiemelte: „A nyelv megőrzéséért küzdünk mi, maroknyi magyar most is itt, Kárpátalján, amikor úgy tűnik, az ukrán vezetés feltett szándéka az asszimiláció, Európa döntéshozói pedig süketek a nemzeti kisebbségek problémái iránt, és láthatóan többet foglalkoznak az idegen kontinensekről érkezett bevándorlók védelmével, mint az őshonos népcsoportokkal.” Az EP-képviselő kijelentette: „Ne hagyjuk, hogy a nyelvünket és ezen keresztül a magyarságunkat az ukrán kormány szisztematikus lépésekkel, politikai manőverezéssel korlátok közé szorítsa és a magyar ajkúakat másodrendű állampolgárokká minősítse!