Mert egyelőre ott tartunk, hogy nagyjaink elvitatkozgatnak azon, ki kerüljön a jelöltlista bejutó helyeire. Olyan ez, mint a labdarúgás, és nem is nagy gond, ha klubcsapataink egymással harcolnak, kellene egy nemzeti(ségi) válogatottat állítani, akiért aztán mindenki szurkol. (No de ki legyen az edző?)
Most, hogy az RMDSZ listája második helyére tette Vincze Lórántot, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökét, úgy megsértődött Sógor Csaba, hogy jelezte: vannak olyanok az RMDSZ-ben, akik személyén keresztül kötődnek a szövetséghez, és ők arról tájékoztatták, hogy nem fognak már az RMDSZ-re szavazni. Lehet, hogy a lista további helyein még több olyan jelölt leledzik, akik ugyanígy gondolkodnak, és a hozzájuk kötődők sem fognak szavazni.

De sebaj, mert mikor Kelemen Hunor aggodalmát fejezte ki az EP-választásokkal kapcsolatban, akkor rögtön került egy olyan „nagy magyarbarát” a tévés műsorvezető Rareș Bogdan személyében, aki eloszlatta a szövetségi elnök gondjait, mondván, hogy a romániai képviselők úgyis mindannyian Romániát képviselik. Ebből következtethetünk arra, hogy az olyanok, mint ő, átvennék ezt a nagy terhet. Pénteken nagy csinnadrattával Iohannis jelenlétében a magyar származású Orban Ludovic be is jelentette, hogy Bogdan lesz a liberálisok listavezetője. Ő, aki elég sokat foglakozik velünk, így talán fel tudná vállalni a mi gondjainkat is. Az nem lenne jó, ha magyarok kerülnének Brüsszelbe, mert azok szokás szerint állandóan hazugságokat állítanak a honi állapotokról, ahol ugyan minden rossz, semmit nem tudnak megoldani az ország nagyjai, csak egyedül a nemzetiségi problémák vannak példaszerűen rendezve. És Bogdan barátunk már el is kezdte választási kampányát a Ralitatea TV (szenny)csatornáján keresztül.

Ha ő nem lenne elég, akkor ott egy másik jelölt is, akibe belevethetjük teljes megmaradt bizodalmunkat. És az nem más, mint Sebastian Ghiță, a nagy üzletember, akit megvesztegetéssel, befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással, zsarolással és titkos információk felhasználásával vádoltak, és ezért aztán Szerbiába szökött. Mostanra visszavonták az ellene hozott letartóztatási parancsot, és olyan patyolatfehérré vedlett, mintha klórba tették volna, így most belevetheti magát a politikai harcba. Mint mondta, kell valaki, aki Románia jövőjéről beszéljen, majd „Éljen az egységes és szuverén Nagy-Románia!” –kiáltotta el magát saját adóján, a Románia TV-n, amely éppen a székely terrorizmusról értekezett legutóbb (múlt pénteken). A sepsiszentgyörgyi szoborrobbantással kezdték, ami –szerintük – 1968 után történt. A tájékoztatás szokás szerint pontos, mert tényleg az után, mégpedig 1984-ben esett meg. Újdonság erejével hatott viszont, hogy szerintük a bombát tartalmazó piros-fehér-zöld szalaggal átkötött csomag véletlenül robbant fel, és nem is Vaszi Jánoska halt meg (hanem egy másik nevet mondtak). Továbbá név szerint felsorolták a három elkövetőt, akik börtönbe kerültek. Ha terv szerint, rendben zajlik a robbantás, az lett volna a jel Románia destabilizálására – hangoztatták, majd folytatták a kézdivásárhelyi terroristákkal, akiknek tettét szerencsésen megakadályozták.

Amúgy már most is akad néhány hazai hazafi az Európai Parlamentben, de az igaziak – úgy tűnik –, csak a májusi választások után jutnak el oda. És hogy bejuttassuk őket az Európai Parlamentbe, nekünk, romániai magyaroknak jó szokásunk szerint még el sem kell mennünk szavazni. Sőt, egyáltalán semmit sem kell tennünk, és így az esetlegesen bejutó két képviselőnk helyett majd ilyeneket vagy hozzájuk hasonlókat küldünk ki Brüsszelbe érdekeinkért harcolni.