A keresztény egyház szerint a Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, és a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ez volt az az erő, ami képessé tette őket arra, hogy elmeséljék a világnak Krisztus történetét.

A pünkösd ünnepének ideje Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 13-án lehet. Május hónapot a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni.

Magyar pünkösdi népszokások

Kora hajnalban az ablakokba vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint), hogy ne csapjon a házba a villám. Néhol a tavaszköszöntés céljával lányos házakra tettek ki zöld ágakat. A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, amelyet pünkösdkor bontottak le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A legények csoportba szerveződve állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fájuk, aminek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte.

A középkor óta ismert szokás a pünkösdi király választása. Ilyenkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Pünkösdi királynét is választottak, ami úgy történt, hogy négy (később több) nagyobb lány körbevitte a faluban a legkisebbet, legszebbet. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Áprily Lajos: Rapsonné erdejében

(részlet)

Pünkösd másodnapján
gyönyörű a hajnal,
hangos pünkösdölők
indulnak a dallal:
„A pünkösdi rózsa
kihajlott az útra,
gyere bé, viola,
szakassz egyet róla...”
Megindultunk mi is
frissen, kora reggel,
csilingelő szavú,
cifra gyermekekkel.
Százszor mondják a dalt,
soha el se vétik,
elkísértek vele
a falu végéig.

Mi van ma?

(népdal)

Mi van ma, mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Holnap lesz, holnap lesz,
A második napja.

Jó legény! Jól megfogd
Lovadnak kantárját!
Hogy el ne tapossa
A pünkösdi rózsát!

Hogyha letiporná,
Kinek is adhatnám
El ne törjön az a rózsa
A farsang utolján.