Nemzetpolitikai szempontból a 2010-es évek alapvető áttörést jelentettek, a magyarságot sikerült annyira megerősíteni, hogy bármilyen nehezebb időszakot át tudjon vészelni – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tegnap a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján Tusnádfürdőn, ahol szombatig 28 rendezvénysátorban mintegy 400 előadást, vitafórumot és pódiumbeszélgetést tartanak.
Az államtitkár szerint a Tusványosként ismertté vált táborban az elmúlt három évtizedben olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatást és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magában foglaló új alaptörvényt említette.
Felidézte: a státustörvényt elfogadó első Orbán-kormány idején érezhette először a határon túli magyarság azt, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkozik, majd 2010-től kezdődően következett be az a fordulat, amely lehetővé tette a nemzetpolitikai keretrendszer kiépítését, ami 2014-től a szülőföldön való boldogulás irányába fordult. 2018–2022 között a nemzetpolitikai alapcélkitűzések: az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti – magyarázta.
Potápi szerint a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik, mert „számunkra legalább annyira fontos a magyar nemzet megerősödésén túl, hogy erős román nemzetről, erős szlovák nemzetről, erős szerb, horvát, cseh és lengyel nemzetről is tudjunk beszélni”.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott: harmincéves a szabadság iránt elkötelezett emberek összefogásán alapuló rendszerváltozás, a magyar nemzetpolitika, az utóbbi években termőre fordult közép-európai építkezés és Európa újraegyesítésének folyamata. Úgy értékelte: a nemzeti összetartozás érzése ma sokkal erősebben összeköti a Kárpát-medencei magyarokat, mint korábban bármikor, és ez kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára. Megállapította: Közép-Európa ma már képes közösen fellépni azzal a föderalizmusnak nevezett „agresszív utópizmussal” szemben, amelyet Európa-szerte hirdetnek, és amelynek célja a nemzeti identitások ledarálása, a nemzeti szuverenitások feloldása és Európa keresztény gyökereinek az aláásása. Hozzátette: a magyar kormány elkötelezett Európa újraegyesülése mellett, de a nemzetek Európájában gondolkodik.
Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke azokról az értékekről beszélt, amelyek a harmincadik kiadásához érkezett szabadegyetem ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román–magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette. (MTI)
