Az ellenőrzés témája: A pártalapszervezetek tevékenysége N. C. elvtárs útmutatásainak végrehajtása érdekében. Ezen belül: az ideológiai-politikai nevelés hatékonysága, összehangolása; az új ember formálása, tudományos-materialista nevelés, a tömegek nevelése, politikai tájékoztatók; a tanuló ifjúság integrálása a termelésbe; a propagandisták, faliújság-felelősök, agitátorok munkája; politikai témájú könyvek olvasása, filmek nézése; a vizuális propaganda minősége; a román nép történelme a vizuális propagandában, ilyen témájú előadások, emlékművek hasznosítása; a Megéneklünk, Románia fesztivál fontossága, tömegbázisa, alkotókörök, amatőr művészek bekapcsolása.

A brigád érkezését lázas készülődés, fényezés előzte meg, Kőröspatakon a néptanács környezetét „parkosították”: cserepes virágokat ástak be a földbe, lombos faágakat „ültettek” jó mélyre, reggel-este locsolták, hogy néhány napig kibírják.

A municípiumi iskolákban rendben voltak a papírok, minden szükséges terv létezett, megfelelő minőségű akciókkal (pl.: Te slăvim patrie, partid – Köszöntünk, haza és párt, Prietenii adevărului științific – A tudományos igazság barátai, N. C. elvtárs gyermekkora, élete és tevékenysége, politikai faliújságok stb., jó osztályfőnöki óratervek – A tévé politikai adásának megbeszélése; Mit jelent igazi hazafinak lenni; Az egyház haladásellenes szerepe; RSZK nagy kémikusai; A vallási szekták eredete, káros hatása; A román nép hősi múltja; Büszkék vagyunk, hogy az RSZK-ban élünk; Izgalmas utazás a hősi múltban; Találkozó pártaktivistákkal; Kommunista hősök életútja).

A vizuális propaganda azonban nem felelt meg. Bârlă Constantin elvtárs minősített és feddett az 1-es ipari líceumban tapasztaltak alapján: „a vizuális propaganda ne alkalmi legyen, hanem állandó, és ne régi épületeket mutogassunk, hanem újakat; irányelve, témája ez legyen: a jelen és a perspektíva”; ami most látható, az egy „ideológiai csorba, jelentés nélküli givecs (keverék)”; elégtelen a pártdokumentumok és a történelmi múlt megjelenítése, „hiányzik N. C. beszédeinek a szelleme”;  „Hol vannak a román kémikusok, fizikusok? Mivel fejlesztjük a nemzeti büszkeséget?!”;  „az iskola vezetősége éretlen” stb. – és 10 napon belül mindent „pontra kell tenni”!
A brigád más következtetései: küldeniük kell egy újabb ellenőrző csoportot, „mert bajok vannak” nálunk: a politikai-nevelő munka középszerű, a tanulók nem ismerik a román nép történelmének nagy pillanatait; egyes iskolákban önelégültség tapasztalható; hiányzik a forradalmi hazafiságra való nevelés és a tudományos-materialista nevelés következetessége; a tanárok ideológiailag felkészületlenek; több gyermeket kell irányítani a mezőgazdaság felé; tudományos-ateista nevelést javasoltak a szülőknek is a szülői lektorátusok keretében; elégedetlenek az óvodások és az elemisták tesztelésének (N. C. elvtárs állami és pártfunkcióiról) az eredményével is.
Ciurea C-tin elvtárs rendszeresen vissza­tért a megyénkbe ellenőrizni, hogy mennyit fejlődtünk a brigád látogatása óta. Felvigyázta az egyesülés 65. évfordulójára szervezendő akciókat: kirándulások (Gyulafehérvár, Balázsfalva, a bukaresti Katonai Múzeum, Mircești, Focșani, Mărășești), katonai emlékművek rendbetétele (a pártbizottság által javasolt lista alapján), az eseményhez igazodó díszítést (A román nép harca az egységes nemzetállam megteremtéséért), az osztályfőnöki órákat, politikai tájékoztatókat.

Új ellenőrzési szempontok

1984 januárjában 2 napos nagyszabású konferenciát szerveztünk a politikai-ideológiai nevelés témában (A politikai tájékoztató órák és a politikai-ideológiai nevelési körök tapasztalatai; A tanulók politikai, hazafias nevelésének lehetőségei a szakórákon, a tanárok által használt konkrét módszerek), a hozzászólásokat előzetesen ellenőrizték.

Februári új elem a tematikus ellenőrzésekben: a szakkörök megtartására való felkészülést igazoló füzetet is ellenőrizzük; az óvodák/iskolák vezetősége ellenőrizze az egyéni továbbképzési füzeteket; a tanulók a színházi előadásokra csak szervezetten mehetnek és egyenruhában, a bejáratnál ellenőrizni kell a viseletüket; du. 6-tól nem járhatnak az utcán; az iskolába lépés előtt a tanulókat ellenőrizze a szolgálatos tanár, őt pedig egy tanfelügyelő (mert a városi pártbizottság az iskolás táskát helyettesítő szokatlan alkalmatosságok használatára és nejlon- harisnya viselésére figyelmeztetett).

Ciurea C-tin elvtárs „az emberek értékelésében jelentkező szubjektivizmus levetkőzésére” figyelmeztetett, ugyanis túl sok gyermek van a kisegítő iskolákban, ahelyett, hogy „kitartó munkával felzárkóztatnánk őket, küldjük a speciálisba, pedig ők is vannak olyanok, mint a többiek”.

Márciusban a „10 év a N. C. elvtárs beiktatása óta” témában ellenőriztünk; áprilisban az iskolaigazgatókat (akik csak a helyi pártszervezet jóváhagyásával mehettek szabadságra), májusban a pedagógusoknak a falu vagy város szintjén vállalt tevékenységeit, júniusban a tanítók napját és az évzárót (pontos, egységes forgatókönyv, előre megírt beszédek és a N. C.-nak küldendő távirat szövege).

Közmunkázó tanulók. Forrás: Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár

A szeptemberi tanévkezdéstől az iskolai szintű értékelőket „nyílt pártgyűlésen” tartják: ezzel egybemossák a vezetőtanács és a pártvezetés feladatkörét, az intézmények irányításában látványosan nő a párt szerepe; az iskolai díszítő anyagnak 80 százalékban kötelezően politikai jellegűnek kell lennie. A vizuális propaganda ez évi témái: 40 év a felszabadulás óta, a XIII. pártkongresszus dokumentumai, a szocialista ipar megvalósításai. A tanévnyitást követő első vasárnapon már krumplit szednek Maksán. Szigorú utasítás, hogy a kísérő tanárok ne csak felügyeljék a gyermekeket, hanem szedjék ők maguk is a krumplit! A munkaidő: a megérkezéstől számítva legkevesebb 6 óra – de az autóbusz érkezéséig kell dolgozni.

Októberben újabb minisztériumi brigád érkezik. A papírokat ellenőrzik, de órát is látogatnak: osztályfőnöki, román- és történelemórákat. A következtetések: min­den terv túl általános, nem tartalmazza a tevékenység konkrét megnevezését, ki felel, mikor, hányan, hogyan stb.; az iskola vezetősége nem működik eléggé együtt az iskolai pártszervezettel; nem fordítanak elég gondot az alaptantárgyakra (román és történelem); aggódnak a románnyelv-tudás minősége miatt: „A román nyelv a népünk nyelve, ismerete hazafias kötelesség.” „Minden iskolai dokumentumot román nyelven kell írni, a könyvtárakba több román könyvet, több beszédlehetőséget biztosítani román nyelven!”

Novemberben hetente, sőt, hetente kétszer is munkaülés, valamelyik helyi vagy bukaresti vezető eligazítását meghallgatni. Tampa elvtárs az iskolai bentlakásokat járja.

Van konkrét baj bőven, amin pénz híján nem tudunk segíteni: nincsenek ágyak a bentlakás egyes szobáiban, a Csíki negyedben nincs víz, nyáron felázott a parkett, törött ajtók, ablakok, vécécsészék, zuhanyozók leszerelve stb. Tampa elvtárs utasítása: fokozzuk az ellenőrzéseket, szervezzünk felkészítőket és tapasztalatcseréket a nevelőknek, bővítsük a bentlakási könyvtárat, szervezzünk politikai-nevelő tevékenységeket a bentlakóknak, javítsunk a vizuális propagandán!

Újabb minisztériumi küldött, újabb utasítás: hagyjuk a szakellenőrzéseket, bízzuk metodistákra, küldjék be nekünk a jegyzőkönyveket, mi pedig foglalkozzunk a terepen az ideológiai nevelőmunka ellenőrzésével!

Helyi kezdeményezésre az iskolák tervet készítenek az elektromos energiával való takarékoskodáshoz: az esti tagozaton pl. 45 perces órák 5 perces szünetekkel, tanítás csak reggel 8-tól, és nincs villanygyújtás!

A tanfelügyelőség „szent könyve” lett Ioan Jinga Inspecția școlară című munkája. Ennek szellemében Vargyason az alapellenőrzést vezető személy elrendelte a festett/faragott népművészeti tárgyak azonnali eltávolítását a folyosókról: „Ez iskola és nem múzeum, a sok kacatot tüntessék el, dobják ki, vigyék a pincébe! Milyen ideológiai üzenete van ennek a régiségnek? Ne a múltba, a jövőbe nézzünk, a jövőnek nevelünk! A farigcsálások helyébe kerüljön tartalmas ideológiai anyag!”
Decemberben feladatul kapják az igazgatók az egész vizuális propaganda lecserélését, mindenik legyen a XIII. pártkongresszussal kapcsolatos. Tudomásul veszik, hogy az iskolai pionírparancsnok egyben nevelési aligazgató tisztséget tölt be.

Az ifjúság éve

1985-ben ennek jegyében szervezik a municípiumi pionírszervezet konferenciáját (márciusban); megyei szimpózium (májusban): Az óvodások és iskolások hazafias forradalmi nevelése (dolgozatokkal, kiállítással); ennek tiszteletére a társadalomtudományoknak 2 szakterme lesz a továbbiakban: 1 történelem, 1 filozófia; szórakoztató esteket javasolnak az iskolákban, tartalmas kultúrműsorral.

Újabb tiltások és feladatok következnek: a végzős diákok énekelni tanár kíséretében vagy a KISZ-titkárral mehetnek, a tablók tervét a propaganda osztálynak jóvá kell hagynia, az üzletek kirakatába csakis a pártbizottság jóváhagyásával tehetik ki.

Június 18–29. között népgyűléseket (miting) szerveznek falvak, községek, városok, vállalatok, termelőszövetkezetek szintjén. Be kell szervezni a jelszavakat kiabáló csoportokat (grup de agitatori) a „monotónia megelőzéséért”. Minden gyűlés táviratot küld N. C.-nak, és üzenetet az USA és a Szovjetunió elnökének. Július első hetében hazafias munkára osztották be a tanulókat: a városi kertészetbe, a szépmezői farmhoz, építkezésekhez. Augusztusban felvonulás, szeptemberben hazafias munka, októberben tanácskozás a pályairányításról, novemberben a megyei nevelési és oktatási tanács plenárisa, majd szimpózium (Az általános és középiskolai tanárok nevelőmunkájának tökéletesítéséért címmel) – a tanuló ifjúságért.

1986–87-ben az „ifjúság szolgálatában” történt előrelépések: megyei szintű tanácskozás a nevelési munka kérdéseiről az óvodában és az elemi osztályokban; Kreativitás és hatékonyság című szimpózium; A fiatalok szocialista tudatának formálása – tanácskozás megyei szinten; megyei szintű általános ellenőrzés a falusi iskolák 9–10. osztályaiban, majd jelentés a következő címmel: A megyei tanfelügyelőség kommunistáinak hozzájárulása a líceum I. fokozatán folyó oktató-nevelő munka minőségének javításához. Megnyitjuk az Élenjárók sétányát (Aleea fruntașilor) a központi parkban; propagandista felkészítőt szervezünk (A forradalmi szocialista hazafiság címmel), rendezvénysorozatot a „65 éve alakult az RKP” témában. A tanfelügyelőség kiszállásain egyre gyakrabban válnak kísérőinkké a megyei pionír- és KISZ-szervezet aktivistái.

1987-ben a végzős diákok hagyományos éneklését megtiltották. A tanítók napjának ünneplése egynyelvűvé vált: csak román nyelvű (központilag megírt) szövegeket olvashattak fel.

A szó igazi jelentésében az „ifjúság szolgálatába” állított szakmai munkánkat számon tartották a szakmán kívüliek: az állambiztonság és a pártvezetés illetékesei – emlékét most a CNSAS irattára őrzi.  Jelentések sora szó szerint adja vissza a munkatanácskozásokon, szakmai ellenőrzéseken elhangzottakat, kiknek, hol, mikor, milyen utasítást fogalmazott meg a tanfelügyelő, hogyan került a magyartanárok feladatkörébe a népdaléneklés, a magyar történelem, az egyetemes magyar kultúra értékei, mit szerveztek a nyelvőrzés, nyelvvédelem céljával, milyen műsorokkal készültek a Megéneklünk, Románia fesztivál különböző szakaszaira, miért tartják fontosnak a gyermekek népviseletbe öltöztetését…, hogy azt tanácsolta, ne a tantervet kövessék, hanem a saját lelkiismeretüket…, mert több mint 41 ezer tanuló egészséges szellemi, lelki fejlődéséért felelősek… A „fasiszta, soviniszta, irredenta, ellenséges megnyilvánulásokat” a jelentések mellett a magyar szakteremben elhelyezett lehallgatókészülékek is bizonyították.
(folytatjuk)