Tovább dolgoznak azon, hogy Bikfalva felkerülhessen az UNESCO világörökség-listájára. A folyamat hosszú, első lépésként a várólistára kell felkerülni, ehhez azonban az elvárásoknak megfelelően kell fejleszteni a települést, gazdasági, szociális és tájépítészeti szempontból is. Előrelépést jelent viszont, hogy Kovászna Megye Tanácsának segítségével Bikfalva bekerült Székelyföld és Erdély értéktárába is. Párhuzamosan dolgoznak azon, hogy Bikfalvát hungarikummá nyilváníthassák – tudtuk meg Ráduly István uzoni polgármestertől.
A faluban 38 kúria található, ezek fele még eredeti állapotban áll, másokat a felújítás során módosítottak, például műanyag keretes nyílászárókkal láttak el. Az eredeti architektúrájú, felépítésű húsz kúriára alapozzák azt az álmot, mely a világörökség részévé válást jelenti. Keresik a megoldást arra is, hogy a kúriák tulajdonosai önkormányzati segítséget kapjanak az épületek helyes felújításához. Ha ez megvalósul, Bikfalva Háromszék és a Brassói-medence turizmusának gyöngyszemévé válhat.
A prázsmári erődtemplom már a világörökség része, ez vonzerőt jelent, naponta rengeteg turistabusz érkezik Prázsmárra, legtöbbjük Nyugat-Európából, Ázsiából érkező vendégekkel. Valósággal vadásszák az Unesco világörökség listáján lévő célpontokat, így könnyen Bikfalvára lehetne vonzani ezt a turista-áradatot – értékelte Ráduly.
Az uzoni önkormányzat már két évvel ezelőtt jóváhagyta, hogy a község vásárolja meg az 1700-as években épült bikfalvi Simon-kúriát. Jelenleg az örökösödési eljárás zajlik a tulajdonosok között, de beleegyeztek, hogy a községnek adják el az épületet. Ha megvásárolhatják, a kúriában múzeumot rendeznek be. Ilyen téren van tapasztalatuk, tíz évvel ezelőtt Sepsimagyaróson nyitottak tájházat – avatott be a tervekbe a polgármester.
A Világbank támogatásával, a környezetvédelmi minisztérium beavatkozásával már két éve megvalósították a település csatornarendszerét, az ivóvízhálózat is kiépítés alatt, az utcákat uniós alapokból újították fel.
Feltérképezték a falu minden kúriáját, paraszti házát, leltárba vették ezek sajátosságait. A felmérés eredményeit Uzon község Általános Településfejlesztési Tervébe foglalták, így a továbbiakban nem áll fenn az a veszély, hogy valaki Bikfalvára jön, és négyemeletes szállodát épít, azaz megőrizhető a falu jelenlegi arculata – hangsúlyozta Ráduly.
Odafigyelnek arra is, hogy a faluban a kulturális életnek megfelelő környezetet alakítsanak ki. Felújították, bővítették a helyi kultúrotthont, itt civil szervezetek kaptak ingyenes székhelyet. Gyakorlatilag minden helyiség műhellyé változott, ahol a látogatók kézműves mesterségekkel ismerkedhetnek.
Nem véletlen, hogy Bikfalván ennyi kúria található, a 18–19. században a falu a környék leggazdagabb települése volt, erdői messzire elnyúltak, Bodzaforduló és a környező települések a mai napig is Bikfalva telekkönyvén szerepelnek.
