Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség, az erdélyi magyarság nemhivatalos hírirodája három szeptemberi jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentéseket a Transindex Adatbank rovatából tallóztuk.
Tusnádfürdői iskolasztrájk a magyar tannyelvű oktatás megszüntetése miatt
Tusnádfürdőn az 1989/90-es tanévben beiskolázott ötödik osztályos tanulók között mindössze egyetlen egy román nemzetiségű akadt. Ennek ellenére a hatóságok csak román nyelvű tagozatot indítottak.
A tusnádfürdői szülők azonban kategorikusan szembehelyezkedtek e korlátozó intézkedéssel. Értesüléseink szerint szeptember 22-ig gyermekeiket nem engedték iskolába. A szülők magatartását – mint mindig – a hatóságok valamiféle szervezkedésként igyekeztek magyarázni, és komoly vádakkal illetik a település iskolájának tanárait is, akiket bűnrészesként kívánnak feltüntetni e szervezkedésben. Erre enged következtetni a csíkszeredai Megyei Tanfelügyelőségnek a tusnádfürdői tanári közösség elleni fellépése, amelynek során több tanárt máris elbocsátottak állásukból. (Indoklásként egyébként minden esetben adminisztratív és természetesen nem politikai szempontokat emlegetnek, mint például azt, hogy az illető pedagógusnak nem oda szól a kinevezése.)
Újabb jelentések szerint a tusnádfürdői szülők kiállása nem egyedi eset: Hargita megye több falujában – közöttük Szentkeresztbányán –, a szülők gyermekeiket a szeptember 15-i tanévkezdéskor, a romániai magyar nyelvű oktatást felszámoló eljárás elleni tiltakozásképpen, nem íratták be a kötelezővé tett román osztályokba. (1989/88 sz. jelentés, 1989. szeptember 22.)
Az 1985/86-ban napvilágot látott magyarellenes sajtópublikációkat külön kötetben újra megjelentették Romániában
Az elmúlt napokban magyarellenes cikkek, pamfletek antológiáját adta közre a bukaresti Tudományos és Enciclopédiai Könyvkiadó. A könyv címe: A történelem hamisításának veszélyes játéka (Jocul periculos al falsificării istoriei). A szerzői gárda a román párttörténeti intézet munkatársai, valamint a párt szolgálatában álló írók és pártfunkcionáriusok köréből került ki.
A cikkek és pamfletek jó része már korábban is visszhangra talált a nemzetközi sajtóban, feltűnően agresszív s – a kötet címével mintegy önmagát jellemző – történelemhamisító tendenciája révén. Az antológia részben historikus cikkeket tartalmaz, melyek „a román nép történeti elsőbbsége alapján” a Romániában élő kétmillió magyar történeti-politikai jelenlétének jogosságát vonja kétségbe. Más írások a magyarság egyes csoportjainak – különösen a csángóknak – a román eredetét igyekszik bizonyítani, jobb híján fajbiológiai érveket hangoztatva. De tartalmazza a kötet annak az Olivér Lustignak a cikkét is, aki a zsidóságról mint „románok nagy csoportjáról” szokott megemlékezni s pártjától fő feladatként azt kapta, hogy próbálja elfeledtetni a világgal a negyvenes évek elején a román rezsim által kiirtott mintegy 350 ezer zsidó emlékét.
A kötet, mindezekkel együtt, páratlan történeti bizonyíték. Jellemzője és összefoglalója a mai romániai politikai, ideológiai és – nem utolsósorban – szellemi lehetőségeknek. Nyelvezete tartalmazza mindazokat az idiómákat, amelyeket a legutóbb a nácizmus helyi képviselői használtak eszméik terjesztésére („a rög és a vér joga”; a „nemzeti tűzhely”; a „Kárpát-Duna haza” stb.).
Mindezen persze aligha lehet csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy a kötet szerkesztője az a Ștefan Pascu akadémikus, aki a negyven év előtti román fasiszta ifjúsági mozgalom egyik vezéregyénisége volt. (1986/63 sz. jelentés, 1986. szeptember 25.)
Tovább folyik Nagyváradon a katolikus lelkészek terrorizálása
Amióta a nyugati sajtó közölte a Csillik János nagyváradi római katolikus lelkész megkínzásáról kibocsátott jelentésünket, a helyi Securitate több újabb vizsgálatot folytatott le a város katolikus lelkipásztorai ellen.
A Securitate vallató részlegének parancsnoka, Ioan Sălăjan ezredes hazaárulás vádjával fenyegette meg a lelkészeket, és felszólította őket, hogy a Vatikánhoz és a Szabad Európa Rádióhoz címzett levelekben cáfolják a Csillikről elterjedt híreket. Ion Raț őrnagy az egyik fiatal lelkészt, aki vonakodott megírni a szóban forgó levelet, azzal fenyegette, hogy a fűtőtesten veri szét a veséjét, ha tovább ellenkezik.
Emlékeztetünk arra, hogy Csillik Jánost, a nagyváradi Székesegyház 29 éves segédlelkészét ez év márciusa és májusa között többször kihallgatták és olyan súlyosan bántalmazták, hogy megsérült mindkét keze. A pap vallatásában több securitatés nyomozó is részt vett, de sérülései a Ion Raț őrnagy által alkalmazott rendkívül brutális módszerekből fakadnak. (1985/76. sz. jelentés, 1985. szeptember 28.)
