Kényelmetlen kérdésekből is jutott Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a sepsiszentgyörgyi Indivino borházban pénteken este lezajlott Szájkaratén, mely nevéhez hűen lazább, kötetlenebb beszélgetésre teremtett alkalmat, ahol a közönség is faggathatta az RMDSZ államelnökjelöltjét. Így nem csak az aktuálpolitikai helyzet, a kormányválság és az elnökválasztás került terítékre, hanem Úzvölgye, a tanügyi rendszer, a magyar–magyar viszony, Olosz Gergely ügye, Dan Tanasă feljelentései, sőt, az is kiderült, min lepődött meg Klaus Iohannis államelnök a szövetség küldöttégével pénteken lezajlott konzultáción.
Érthető módon a bizalmatlansági indítvány elfogadása után kialakult helyzettel indította a beszélgetést Grubisics Levente moderátor, ennek kapcsán Kelemen Hunor megismételte: az államfővel folytatott megbeszélésen az RMDSZ elmondta, készen állnak arra, hogy kormányfőt adjanak, vezessék az országot – ez volt az első alkalom, hogy Klaus Iohannis meglepődött. A második pedig az, amikor Kelemen Hunor kifejtette, hogy szerinte jövő ősztől a Mentsétek meg Romániát Szövetség Victor Pontáékkal közösen alakíthat baloldali kormányt. Éppen a baloldal ellenzékben történő megerősödését megelőzendő javasolta az RMDSZ, hogy egy pénzügyi-gazdasági szakember vezetésével alakuljon politikai kormány, és csak harmadik opció lenne a Nemzeti Liberális Párt köré épülő kabinet Ludovic Orban vezetésével. Ez esetben ugyanis a jövő évi parlamenti választásokig a baloldali erők összezárhatnának, és átvehetnék a hatalmat. Azt is leszögezte: az RMDSZ nem kíván kormányra lépni most.
Ami az elnökválasztást illeti, Kelemen Hunor a magyar jelölt indulásának fontosságát ecsetelte: a versenybe szállt román politikusoknak nincs üzenete a magyarok felé, márpedig beszélni kell a magyar ügyről, a magyar–román viszonyról, el kell mondani, hogy készen állunk az ország vezetésére, van jövőképünk. Nem véletlenül indított a tanügyi rendszer megreformálását célzó javaslataival: Romániának jelenleg ez a legégetőbb gondja, és immár mintha a román szakpolitikusok is kezdenék belátni, hogy ami most van, az nem mehet tovább, a gyermeket kell a rendszer középpontjába állítani, a tananyagot csökkenteni kell, a mennyiség helyett a minőségre, a versenyképességre kell helyezni a hangsúlyt. Az is fontos lenne, hogy egy reformelképzelés mellett kitartson az ország, ehhez lenne szükség egy 10–12 évre szóló, pártok közötti paktumra. Románia számára egyébként a legsürgetőbb az oktatási-kutatási rendszer megreformálása és az infrastruktúra építése, ezek hoznának olyan léptékű gazdasági növekedést, fejlődést, amely talán az emigráció gondjait is részben orvosolná. Ugyanakkor bár az RMDSZ nem kíván ökopárttá válni, a klímavédelem olyan kihívás, amelyben mindenkinek részt kell vállalnia – nem szabad engedni azt sem, hogy valamely ideológia kisajátítsa ezt a témát –, a fiatalokat is nagyon foglalkoztatja a kérdés, éppen ezért ez ügyben is vannak javaslatai a szövetségnek, egy 6–8 évre szóló, egymillió hektár erdőültetési program például kivitelezhető lenne. Külpolitikai vonatkozásban pedig Kelemen Hunor fontosnak látná, hogy Románia megszűnjön végre afféle magányos lovasnak lenni, és csatlakozzon a közép-európai együttműködéshez, kilépjen a nyugat-balkáni színtérre.
A közönség részéről érkezett kérdések több témát érintettek. Az Olosz Gergely ügyétől való elhatárolódást firtató kérdésre Kelemen leszögezte: ő kérte, hogy az RMDSZ szenátora adja vissza mandátumát azon az áron is, hogy Kézdiszék elvesztette felsőházi képviseletét. Ezzel szemben Markó Attila mellett mindvégig kiálltak, és a múlt heti bírósági döntés is bizonyítja, hogy igazuk is volt. A kritikus hangok hiányát, az egysíkúvá váló beszélgetések csapdáját felvető kérdés kapcsán Kelemen Hunor sokak számára meglepő módon fogalmazott, leszögezve: egyáltalán nem örülnek annak, ami az MPP-ben és az EMNP-ben történik, koherens magyar versenypártra ugyanis szükség lenne, hiszen mindig volt olyan 10–15 százalékos ellenzék a magyarság soraiban. Ugyanakkor az együttműködés is fontos, jó példa erre az, amit az MPP-vel kötöttek. Nem félnek a bírálattól, a Szájkaraté névre hallgató beszélgetéseken is kapnak hideget-meleget, őt pedig pár évvel ezelőtt ki is fütyülték Sepsiszentgyörgyön, miután korábban tévedett – idézte fel az RMDSZ elnöke. A Tanasă-ügy kapcsán az a kérdés merült fel, hogy miként lehetne a problémát a gyökerénél megszüntetni, tehát módosítani azt a jogszabályt, amely alapján nyeri a magyar feliratokért, táblákért indított pereket. Kelemen Hunor emlékeztetett, a közigazgatási törvénykönyv módosítása során ezt akarták elérni, a politikai alku révén elfogadott jogszabályt azonban az ellenzék és az államfő megóvta az alkotmánybíróságon, az pedig érvénytelenítette, majd ezt követően az RMDSZ-es javaslatok nélküli formájában fogadta el sürgősségi rendelettel a Dăncilă-kormány, ám azt is megóvták.
Úzvölgye kapcsán az RMDSZ elnöke leszögezte: álláspontjuk változatlan, csak az eredeti állapot visszaállítását tartják az egyetlen elfogadható megoldásnak. Úzvölgye érzelmi kérdés, a magyar közösséget megalázták, nem véletlen, hogy éppen ezen ügy kapcsán mondták fel a parlamenti együttműködési megállapodást a kormánykoalícióval, és lényegében ez vezetett a kormány bukásához pár hónappal később. Egyelőre várják a magyar és a román védelmi minisztériumok szakértői csoportjának újabb egyeztetését – addig a politikai nyilatkozatok visszafogottabbak –, noha a kormányválság miatt kialakult helyzetben ez sem egyszerű.
