Politikai tisztogatás zajlik a szebb napokat megélt, jobb sorsa érdemes Magyar Polgári Pártban, melynek első állomása Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármesterének a pártból történt kizárása volt, és mostanra sorozatos törvénytelen kizárásokhoz, felfüggesztésekhez vezetett – állítják az alakulat háromszéki képviselői, élükön Pethő Istvánnal, a múlt héten vitatható körülmények között leváltott választmányi elnökkel. A Mezei János elnök és támogatói által hozott döntéseket ellenzők szerint elsősorban az a céljuk, hogy a törvényességet visszaállítsák a párt berkeiben. Ugyanők úgy vélik, ha karácsony előttig nem sikerül valamilyen megoldást találni, mély válságba kerül az MPP, ami az önkormányzati választásokon való szereplést is veszélyezteti.
Pethő István a maga részéről továbbra is választmányi elnöknek tekinti magát, mivel még nem kapta kézhez az október 17-i gyergyószentmiklósi választmányi ülés jegyzőkönyvét, így fenntartja, hogy a gyűlés kvórumhiány miatt döntésképtelen volt. A politikus úgy véli, paradox módon Mezei János pont azok ellen indított hadjáratot, akik kitartanak az MPP alapértékei mellett, legyen szó az egyéni politikai arcél megőrzéséről, vagy éppen a törvényesség betartásáról. Pethő szerint a tisztogatás egyértelműen Gálfi Árpád menesztésével kezdődött, majd mindenki célkeresztbe került, aki kétségbe vonta a székelyudvarhelyi tisztújítás törvényességét, a mások mellett Biró Zsolt volt országos elnököt érintő későbbi kizárásokat, illetve a legutóbbi választmányi ülésen történteket. Pethő István részletesen kitért ezekre, rámutatva: a legutóbbi október 17-én lezajlott ülésen az ő megítélésük szerint nem volt meg a szükséges létszám ahhoz, hogy a testület döntésképes lehessen, így a döntések (Biró Zsolt kizárása, az ő tisztségből történő visszahívása, valamint az Erdélyi Magyar Néppárttal való fúzió kezdeményezése) érvénytelennek tekintendők.
Pethő állításait Csáki Attila háromszéki, valamint Nagy Gábor sepsiszentgyörgyi elnök is megerősítette. Előbbi részt vett az említett ülésen, ahol meggyőződött arról, hogy a 34 választmányi tagból a döntésképességhez szükséges 18-ból csak 16-an voltak jelen. Ő, Szotyori Angéla, Málnás polgármestere, valamint Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az ülés elején ismertették álláspontjukat, egyebek mellett a kizárások leállítását kérve, majd távoztak, a jelenlévők pedig a kvórumhiány ellenére döntöttek. Pethő István szerint az ülés jegyzőkönyvét, noha kérte, eddig sem kapta meg, arról viszont értesítették, hogy miért döntöttek a visszahívásáról, három vádpontot fogalmazva meg. Eszerint a szeptember végi ülésen a választmány túllépte a hatáskörét, amikor a kizárások leállításáról döntött, és ez az ő vétke.
Emellett felrótták még, hogy a sajtó előtt tárgyalta a párt belügyeit – miközben ő csak válaszolt bizonyos, szintén a sajtón keresztül érkező felvetésekre. Harmadik vád az volt, hogy engedélyezte a szeptemberi ülésen olyan személyek részvételét – Gálfi Árpád, és Rákossy Botond József, a Hargita megyei szervezet volt elnöke –, akik már nem voltak a párt tagjai. Utóbbi kapcsán Pethő István úgy vélte, mivel az alakulat etikai bizottsága akkor még nem hozott jogerős döntést a kizárásukról, így a párt tagjainak minősültek. Pethő ugyanakkor úgy véli, a fő bűne az lehet, hogy választmányi elnökként egy új tisztújítást kezdeményezett a székelyudvarhelyi szervezetben, ezért kellett őt is eltávolítani a tisztségből.
Mindhárman tisztázták, nem Mezei János elnökségének legitimitását vitatják, hanem az alapszabályzat felrúgásával hozott döntéseket. Abból lett elegük, hogy Mezei János saját céljai érdekében törvénytelen lépésektől sem riad vissza. Jelenleg arra törekednek, hogy a törvényességet valamilyen módon visszaállítsák, sajnos a párt belső fórumától – az Etikai Bizottságtól – nem remélnek sok jót. Pethő István egyébként óvással fordult hozzájuk a személyét illető döntések kapcsán. Nagy Gábor szerint a párt tagságának elég jelentős része úgy véli, Mezei Jánossal nem folytathatják, ha fenntartja ezt az irányvonalat. Meglátása szerint az elnök elveszítette a többség támogatását.
Az ellenzők, illetve az alapszabályzat semmibe vételével eltávolítottak abban már megegyeztek, hogy közösen keresik majd az igazukat, valószínű a bíróságon. Meglátásuk szerint, amennyiben karácsony előttig nem sikerül rendezni az állapotokat, ami akár az ő végső kizárásukat is jelentheti, vagy valamilyen kompromisszumot, egyezséget a pártelnökkel és támogatóival, akkor komoly válságba kerül az MPP, ami a választásokon való szereplést is veszélybe sodorja. Belső harcok, pereskedés helyett a választásokra kellene készülődni, és arra koncentrálni, hogy jelenleg a párt által még birtokolt tisztségekből is távozni szándékoznak emberek. Nem értik továbbá, miért lett olyan sürgős az Erdélyi Magyar Néppárttal való fúzió, amit nem elleneznek, de nem törvénytelenül, az alapszabályzat semmibe vételével hozott döntésekkel kellene kezdeményezni, esetleg megvalósítani ezt – összegeztek.
