Az október 15. és 17. között, valamint október 22-én napközben tartott ingyenes, ismeretterjesztő előadások témája ezúttal a 30 éve szabadon emlékév jegyében a rendszerváltoztatást, a harminc évvel ezelőtt történt eseményeket járta körül. A Terror Háza Múzeum történészei többek között a rendszerváltoztatás jelképeiről, a temesvári 1989-es véres forradalomról, a Páneurópai Piknikről, a megszálló szovjet csapatok kivonásáról, a rendszerváltoztatást megelőző változásokról és az első szabad választásokról tartottak előadásokat a történelem iránt érdeklődő felsősöknek és gimnazistáknak.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója megjegyezte: a harminc évvel ezelőtti euforikus eseménysorozat emléke napjainkra mintha fakulni kezdett volna, ez ellen is próbálnak hatni. Nem tartható az a nyugat-európai narratíva, amely szerint a szabadság külső geopolitikai tényezők, a Szovjetunió összeomlása miatt a térség népeinek ölébe hullott. Magyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában és másutt is számos antikommunista hőse volt a rendszerváltoztatásnak. A rendhagyó történelemórákkal is hangsúlyozni akarjuk, hogy ezért a szabadságért megküzdöttünk, százezres tüntetések zajlottak, miközben az emberek nem tudhatták, ennek mi lesz a következménye – fejtette ki a programigazgató.

A mostani rendhagyó történelemórákhoz is kapcsolódva hétfőn elindult a Budapest 1956 applikáció, amely a kiterjesztett valóság alkalmazásával, interaktív elemekkel és korabeli dokumentumokkal mutatja be a forradalom és szabadságharc eseményeit.

A múzeumban már tíz éve szerveznek rendhagyó történelemórákat, ezeken húszezer diákot fogadtak. Minden évben legalább két alkalommal, három-négy napon át zajlanak ilyen órák a kommunizmus áldozatainak emléknapjához, február 25-höz, illetve 1956 októberének évfordulójához időzítve. A sorozat tovább folytatódik. (MTI)