A tegnap kézbesített önkormányzati válasz nem lepte meg különösebben, nagyjából erre számított – mondta el lapunknak Toró Attila, balkáninak minősítve az okiratban leírtakat. Kérdésünkre, hogy ezek után milyen lépéseket szándékszik tenni, egyelőre nem tudott pontos választ adni. Ennek fő oka, hogy az előzetes óvást nem egyedül nyújtotta be, rajta kívül további két magánszemély, illetve a fogarasi Neuer Weg Egyesület is tagjai a civil csoportosulásnak, mely elejét venné annak, hogy a beruházást a Honvéd-kút környékén valósítsák meg. Ezért együtt hozzák majd meg a döntést, hogy bírósághoz fordulnak-e vagy sem. Erre egyébként a közigazgatási jogorvoslati törvény értelmében hat hónap áll a rendelkezésükre.

Ami az önkormányzati választ illeti, Toró Attila rámutatott: noha egy korábbi válaszában a városháza elismerte, hogy a döntéshozatali átláthatóságra vonatkozó törvény egyes előírásait nem tartották be, a mostani átiratban már nyoma sincs ennek. A normatív jellegű döntések kapcsán támasztott kifogásaikra pedig félremagyarázó választ adtak – véli Toró Attila.

A Kulcsár Tünde jegyző, valamint Antal Árpád polgármester által aláírt dokumentum szerint a szeptember 4-én elfogadott 284-es számú tanácshatározat egy oktatási és szabadidős létesítmény kialakítása érdekében elindítandó helyi fejlesztési program jóváhagyásáról, valamint az ehhez szükséges övezeti rendezési terv módosításának kezdeményezéséről szól, a program pedig része a 2017-ben elfogadott integrált városfejlesztési tervnek. A megfogalmazók nyomatékosítják továbbá, hogy az övezeti rendezési terv módosítását és a valamivel több mint 14 hektáros területnek a mezőgazdasági jegyzékből történő törlését a törvényes előírások betartásával kezdeményezték. Megjegyzik továbbá, hogy a közigazgatási kódex előírásainak értelmében az önkormányzat hatásköre a települések fejlesztésére vonatkozó döntéseket hozni, ezek időszerűségét pedig kizárólag a képviselő-testület hivatott megítélni. A kérdéses határozat időszerűségét az integrált városfejlesztési tervben foglaltak indokolják – jegyzik meg.

Ami a döntéshozatal átláthatóságát illeti, kifejtik: a vonatkozó 2003-as évi 52-es számú törvény összes idevágó előírását betartották, így a közvitára bocsátás kötelezettségét is. Az óvásban említett megvalósíthatósági vagy hatástanulmányok kapcsán rámutatnak: ezek a dokumentumok az övezeti rendezési terv módosításához szükségesek, ami egy következő lépése a helyi fejlesztési program gyakorlatba ültetésének. Zárásként leszögezik, a felsorolt érvek alapján a szeptember 4-én hozott döntést törvényesnek tekintik, és mivel a panaszos helytálló jogi kifogást nem hozott fel, így az óvás megalapozatlan.

Amint arról beszámoltunk, a Honvéd-kút környékére elképzelt családi kalandpark kapcsán a helyszínválasztást ellenző civilek október 1. és 3. között a városháza szomszédságában tájékoztatási akciót szerveztek. A három nap alatt a tanácshatározat elfogadása során elkövetett, általuk szabálytalanságoknak minősített elemekre hívták fel a lakosság figyelmét, majd ezt követően nyújtották be az óvást (összesen négyet, ugyanazzal a tartalommal). Ebben objektív kifogásként az 52-es törvény azon előírását hozzák fel, mely szerint a normatív határozatok esetében kötelező egy hatás- vagy megvalósíthatósági tanulmány csatolása a közvitára bocsátott tervezethez. Az a látványterv, amit ehhez a tervezethez csatoltak, nem tekinthető sem hatás- sem megvalósíthatósági tanulmánynak – állítják. Arra is kitértek, hogy a lakosság tájékoztatása hiányos és félrevezető volt, illetve több, korábban már ismertetett természetvédelmi ellenérvet is felsorakoztattak. Mindezek alapján a szeptemberi határozat visszavonását