Már a felsöpört ágas-bogas utcák jelezték, hogy vendéget vár a falu. Kocsik hosszú sorával érkeztek ide a rokonok, ismerősök, elszármazott falusfelek, a megyeszékhelyen élő történész kollégák. Abban a templomban gyűltek össze a helyiek, ahol az ünnepelt fejére öntötték a keresztvizet 1929-ben.

Szóltak a régi harangok. Tiszteletes Iszlai Kamill Zsolt, a falu új lelkésze Mózes 4. könyvéből vett textusra építve igehirdetését köszöntötte az akadémikust: „az Ő őrizetére” bízva Egyed Ákost. Az Iszlai Julianna vezette helybeli gyerekkórus énekekkel köszöntötte a falu nagy fiát. Dávid Erzsébet, a helybeli nőegylet elnöke rímekbe szedett saját versével kívánt még hosszú életet erőben és egészségben Egyed Ákosnak, aki feleségével, Fábián Emesével fogadta a virágcsokrokat és a jókívánságokat. Énekcsokorral lépett fel a helybeli református egyházi kórus, Bodosi Piroska az akadémikus életpályája alatt lezajlott helyi történelmi eseményeket idézte fel. Ezt követően Demeter László, Erdővidék Múzeumának vezetője köszöntötte a jubiláló akadémikust, Erdővidék szellemi nagyjainak egyikét, és átadta azt a félezer oldalas tanulmánykötetet, amelyben 32 szerző tiszteleg Egyed Ákos munkássága előtt zömében a székelység történetéhez kötődő tanulmánnyal. Ezt követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte Egyed Ákost. Köszönetét fejezte ki azért a történelmi igazsággal és alapossággal megírt, több kiadásban is megjelent kötetért, amelyben Háromszék negyvennyolcas harcát írta meg, gazdagítva a térség és a megye eseményeire vonatkozó irodalmat. A köszöntések sorában Barót város alpolgármestere, Szakács László virágcsokorral köszöntötte a jeles vendéget, Csikány Tamás történetíró pedig felelevenítette az akadémikussal kötött barátságuk néhány eseményét.

Mindenki Ákos bácsija köszönőbeszédében úgy értékelte, igazi kitüntetés ez a kötet, ennél nagyobbat elképzelni sem tudott volna, mondta elérzékenyülve. Ígérte, el is fogja olvasni a vaskos kötetet, hisz biztos abban, hogy tanulni lehet belőle, és erőt ad a folytatáshoz. Majd hosszan emlékezett gyerekkori bodosi éveire, a cséplésekre, továbbá Debreczi Sándorra és Konsza Samura, kedves mikós tanáraira akik – mint mondta – megtanították őket tanulni. Tanácsaiban elmondta, hogy népünk az egyedüli, amely meg tudott maradni a Kárpát-medencében, ennyi évszázadon át megőrizte őt megtartó anyanyelve, történelmi tudata, a falusi székely földörökség. Hangulatossá tette a templomi ünnepet Oláh-Badi Alpár fellépése, a díszbe öltözött  Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület. A falu ünnepe terített asztal mellett zárult.

Ajándékkönyv

Adalékok Székelyföld tör­ténetéhez. Tanulmányok Egyed Ákos 90. születésnapja tiszteletére a címe a Benkő Levente és Demeter László által szerkesztett, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye és a baróti Tortoma Kiadó közös kiadásában megjelent meglepetéskötetnek.

A kötet előszavában Tamás Sándor idézi Egyed Ákost: „Akkor éri el a célját a megemlékezés, a visszatekintés, ha képesek vagyunk levonni belőle a tanulságokat, ha ismerjük a történetünket, nemzedékről nemzedékre átadjuk és hozzátesszük a saját történeteinket, tapasztalatainkat.” Hozzáteszi, szerinte a múltat akkor kezeljük leginkább a helyén, ha tanulunk belőle, de nem élünk benne. Mi ragaszkodunk és vigyázunk a történelmünkre. Mert a ragaszkodás és a vigyázás együtt kell hogy járjon. Egyed Ákos történész nemcsak ragaszkodott és kötődött a történelemhez, hanem meg is óvta azt: úgy tárta elénk, hogy megismerjük, úgy adta tovább, hogy hozzátette a maga részét, miközben engedte, hogy levonjuk belőle a saját tanulságainkat. Ez a kötet a megbecsülés jele, a tiszteleté, a köszöneté: azért, hogy ragaszkodott és vigyázta is történelmünket. Mi is ragaszkodunk Egyed Ákoshoz, és vigyázunk is rá!

Benkő Levente ajánlásában írja: Öröm ilyen alkalomra ilyen tartalmú kéziratokat sajtó alá rendezni! A jó fél évezreden átívelő tanulmányok Erdély, ezen belül Székelyföld történéseinek megannyi érdekes, színes és egyben tanulságos mozzanatát elevenítik fel, illetve járják körül. Megszólalnak ezekben az írásokban szárnyaikat szépen bontogató, ígéretes pálya elején álló fiatalok és a szakmában már évtizedekben mérhető munkásságot és tapasztalatot magukénak tudó kutatók, oktatók, tudomány- és művelődésszervezők is.

Demeter László köszöntőjében írja: Kistérségünk különleges adottságokkal rendelkezik, táptalaja a tudományoknak, a művészeteknek. A magyar történelem és kultúra számos nagy alakja született itt, származott innen, dolgozott itt. Olyan személyiségekről van szó, akiknek munkássága napjainkban is általános ismertségnek örvend, mint Benedek Elek, Kriza János, Apáczai Csere János, Benkő József, Gaál Mózes, Baróti Szabó Dávid, Nagybaczoni Nagy Vilmos, Budai József, Hermányi Dienes József, Keöpeczi Sebestyén József és még sokan mások. Ez a sor napjainkban is folytatódik, hiszen számos olyan személyiség van, akik itthon vagy a nagyvilágban munkásságuk révén a tudomány, a művészet, a sport élvonalában tevékenykednek, ezáltal is öregbítik Erdővidék hírnevét. Ezen személyiségek közé tartozik dr. Egyed Ákos akadémikus, történész, földink, Bodos szülötte.