Szétszórták a századok, az egymást követő vészviharos történelmi és családi események, s mert módosabb família volt, kuláklajstromra is kerültek.
A régiek nevét – Gaál vagy Gál formában – az anyakönyvek és az ősi fészek, a dálnoki hegyoldalban trónoló szép és korszerűen felújított műemlék Gaál–Borbáth-kúria őrzi (ép. 1840), amelyet az örökösök, arra hivatkozva, hogy teher az épület fenntartása, eladták, jelenleg egy Közösségért Alapítvány nevű tulajdonos működteti rangosabb rendezvények helyszíneként és panzióként Barabás Miklós Központ néven.
A felújított Gaál-kúria. Albert Levente felvétele
A Gaálok családfája 1540-ig vezethető vissza. Lófő székely címeres nemesi levelet 1644. január 13-án I. Rákóczi Györgytől Gaál György és Miklós kapott, de dálnoki Gaál Miklós 1602-ben már lófőként esküszik fel Rudolf királyra. Egyes adatok szerint főnemesi család.
A régi dálnoki Gaál-kúriában töltötte kisgyerekkorát a nemzet festője, márkosfalvi Barabás Miklós Gaál Terézia kisfiaként. Az asszony elhagyta márkosfalvi Barabás János nevű férjét, és hat hónapos gyerekével visszament dálnoki szüleihez. A festő emlékiratában emlékszik vissza a Dálnokon töltött évekre.
A család egyik ágából Dálnoki Gaál Péter (1810–1896) Székelyföldről a Mezőségre költözik, s 1835-ben az Erdélyi Királyi Kancellária ülnöke, a magyarkalyáni református egyházközség újraalapítója lesz. Emlékére gyermekei 1911-ben Dálnoki Gaál Péter Alapítványt létesítenek a Kolozsvári Református Kollégium számára. Dálnoki előnevet viselt Gaál József (1811–1866) költő, író és drámaíró, Damjanich János honvédtábornok titkára, A peleskei nótárius című bohózat szerzője, az MTA levelező tagja.
Dálnoki gyökerekkel rendelkezik dr. Gaál György (sz. 1948) Kolozsváron élő hely- és művelődéstörténész, író, a Házsongárdi temetőről írt egyik legteljesebb kiadvány szerzője, a Magyar Kultúra Lovagja. Bangyán Sándor, Dálnok község megbízott polgármestere kérésünkre elmondta, hogy Dálnokon nevében ez a família kihalt. E sorok írója a nagy múltú család maksai ágával került közelebbi ismeretségbe.
Gaál Tibor ny. lelkipásztor. Fotó: Deák Károly
Adatközlőnk a jelenleg Marosvásárhelyen és Mikházán élő Dálnoki Gaál Tibor (sz. 1936) nyugalmazott református lelkipásztor, akinek önéletírásából idézünk: „Mint földbirtokos család sarja az 50-es évek kíméletlen megalázások szenvedő alanya voltam. El- és meghurcoltatások keserű kenyerét ettük. Az a szellem, amely jellemzően mind a fizikai, mind a lelki megsemmisítés kiszolgálója volt, beköltözött az iskolákba. Mint a szülőfaluból való 60 évvel ezelőtt kitelepített reakciós osztályellenség, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban csak a jó szándékú és áldott emlékezetű tanáraimnak a segítségével élhettem túl a sokszor túlélhetetlent.”
Gaál Kriszta és Gaál István (családi képek)
Gaál Tibornak három gyermeke él (Emőke, Erzsébet Budapesten, Tibor Marosvásárhelyen), és ezek után négy unokája. A Gaál nevet Tibor Kriszta nevű gimnazista lánya, valamint a lelkész első unokatestvérének, néhai baróti Gaál Józsefnek az unokája, a 26 éves Gaál István viseli.