Nemzedékről nemzedékre 26.A szétszóródott dálnoki Gaálok

2019. augusztus 23., péntek, Élő múlt

Szétszórták a századok, az egymást követő vészviharos történelmi és családi események, s mert módosabb família volt, kuláklajstromra is kerültek.

  • Dálnoki Gaál-címer (Gaál György tulajdonában)
    Dálnoki Gaál-címer (Gaál György tulajdonában)

A régiek nevét – Gaál vagy Gál formában – az anyakönyvek és az ősi fészek, a dálnoki hegyoldalban trónoló szép és korszerűen felújított műemlék Gaál–Borbáth-kúria őrzi (ép. 1840), amelyet az örökösök, arra hivatkozva, hogy teher az épület fenntartása, eladták, jelenleg egy Közösségért Alapítvány nevű tulajdonos működteti rangosabb rendezvények helyszíneként és panzióként Barabás Miklós Központ néven.

 

A felújított Gaál-kúria. Albert Levente felvétele

 

A Gaálok családfája 1540-ig vezethető vissza. Lófő székely címeres nemesi levelet 1644. január 13-án I. Rákóczi Györgytől Gaál György és Miklós kapott, de dálnoki Gaál Miklós 1602-ben már lófőként esküszik fel Rudolf királyra. Egyes adatok szerint főnemesi család.

A régi dálnoki Gaál-kúriában töltötte kisgyerekkorát a nemzet festője, márkosfalvi Barabás Miklós Gaál Terézia kisfiaként. Az asszony elhagyta márkosfalvi Barabás János nevű férjét, és hat hónapos gyerekével visszament dálnoki szüleihez. A festő emlékiratában emlékszik vissza a Dálnokon töltött évekre.

A család egyik ágából Dálnoki Gaál Péter (1810–1896) Székelyföldről a Mezőségre költözik, s 1835-ben az Erdélyi Királyi Kancellária ülnöke, a magyarkalyáni református egyházközség újraalapítója lesz. Emlékére gyermekei 1911-ben Dálnoki Gaál Péter Alapítványt létesítenek a Kolozsvári Református Kollégium számára. Dálnoki előnevet viselt Gaál József (1811–1866) költő, író és drámaíró, Damjanich János honvédtábornok titkára, A peleskei nótárius című bohózat szerzője, az MTA levelező tagja.

Dálnoki gyökerekkel rendelkezik dr. Gaál György (sz. 1948) Kolozsváron élő hely- és művelődéstörténész, író, a Házsongárdi temetőről írt egyik legteljesebb kiadvány szerzője, a Magyar Kultúra Lovagja. Bangyán Sándor, Dálnok község megbízott polgármestere kérésünkre elmondta, hogy Dálnokon nevében ez a família kihalt. E sorok írója a nagy múltú család maksai ágával került közelebbi ismeretségbe.

 

Gaál Tibor ny. lelkipásztor. Fotó: Deák Károly

 

Adatközlőnk a jelenleg Marosvásárhelyen és Mikházán élő Dálnoki Gaál Tibor (sz. 1936) nyugalmazott református lelkipásztor, akinek önéletírásából idézünk: „Mint földbirtokos család sarja az 50-es évek kíméletlen megalázások szenvedő alanya voltam. El- és meghurcoltatások keserű kenyerét ettük. Az a szellem, amely jellemzően mind a fizikai, mind a lelki megsemmisítés kiszolgálója volt, beköltözött az iskolákba. Mint a szülőfaluból való 60 évvel ezelőtt kitelepített reakciós osztályellenség, a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban csak a jó szándékú és áldott emlékezetű tanáraimnak a segítségével élhettem túl a sokszor túlélhetetlent.”

 

Gaál Kriszta és Gaál István (családi képek)

 

Gaál Tibornak három gyermeke él (Emőke, Erzsébet Budapesten, Tibor Marosvásárhelyen), és ezek után négy unokája. A Gaál nevet Tibor Kriszta nevű gimnazista lánya, valamint a lelkész első unokatestvérének, néhai baróti Gaál Józsefnek az unokája, a 26 éves Gaál István viseli.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 138
szavazógép
2019-08-16: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A szotyori Nagy család (Nemzedékről nemzedékre 25.)

A Nagy testvérpár ennek a családnak a képviselője: szotyori Nagy Simon és testvéröccse Nagy Tamás. Családjuk felmenőinek egy része a letűnt hosszú hazai igazságtalan diktatórikus rendszer áldozata volt, egy ideig kényszerlakhelyen kellett élniük, s csak sok küzdelem és harc árán sikerült visszaszerezniük Szotyorban levő és időközben lelakott, romossá lett ingatlanjaikat. Jelenleg az ősi bennvalójuk területén, kijavított és bővített lakásukban laknak családjukkal együtt.
2019-08-30: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Egy szolgálatra elkötelezett család (Nemzedékről nemzedékre 27.)

A Basta-féle lustrán és a fejedelmi összeírásokban Kőrösön nem szerepel egyetlen Nagy nevű család sem. Valószínű, a Gecsékhez és a Csomákhoz hasonlóan valamelyik szomszédos faluból kerültek a településre, de az 1764-ben – éppen Kőrösi Nagy József gondnok ajándékaként – lefektetett Keresztelőkönyvben már számos gyalogkatona rendű Naggyal találkozunk. Legtöbb Nagy nevű a XIX–XX. században élt Kőrösön.